A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) friss jelentése szerint 2022 februárja óta az EU több tagállama havi szinten több mint egymilliárd font értékben vásárolt orosz olajat és gázt. Bár az orosz energiaimport mértéke azóta jelentősen csökkent, a fennmaradó vásárlások éves szinten még így is több mint 16,8 milliárd fontot tettek ki, írja a The Times.
A legnagyobb energiaimportálók
A legnagyobb orosz gázimportőrök között szerepel több nyugat-európai ország is, mint
Spanyolország (3,3 millió tonna), Belgium (3,8 millió tonna) és Franciaország (6,7 millió tonna). Hollandia, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Ausztria szintén jelentős mennyiségben vásároltak Oroszországtól az elmúlt években.
Ez a gyakorlat különösen ellentmondásos, mert a vizsgált országok mind katonai és pénzügyi segítséget nyújtottak Ukrajnának.
Az elemzés szerint a legtöbb EU-tagállam – 17 a 27-ből – több pénzt fizetett az orosz energiaexportért, mint amennyit segélyként küldött Ukrajnának.
Európa: Miért marad fenn az import?
A szakértők szerint több tényező áll a háttérben: hosszú távú szerződések, infrastrukturális kötöttségek és az árverseny. Franciaország például azzal indokolja orosz importját, hogy hosszú távú szerződései vannak, amelyek felbontása komoly jogi és gazdasági következményekkel járna.
Magyarország és Szlovákia esetében pedig technikai korlátok akadályozzák az alternatív forrásokra való áttérést.
Donald Trump nemrégiben az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: tisztában van vele, miért nehéz Magyarországnak leválni az orosz olajról.
„Magyarországnak nincs tengeri kijárata, ezért olajat csak Oroszországtól tudnak vásárolni” – húzta alá Trump.
Luke Wickenden (CREA) rámutatott: 2024-ben az orosz olaj ára mintegy 20 százalékkal kedvezőbb volt, mint a horvátországi Adria-vezetéken keresztül szállított olajé, ami szintén motiválhatja a vásárlásokat.
