Kiemelte: kedvező, hogy a maginfláció 2,8 százalékra, azaz a 3 százalékos inflációs cél alá csökkent. Hozzátette, hogy a maginflációban továbbra is megjelennek egyedi hatások, amelyek az év során kiesnek, így az év második felében a maginflációs mutató tovább mérséklődhet. A TakarékBank szakértője az első félévben 0,5 százalék körül, a második félévben 1 százalék körül ingadozó inflációval számol, az éves átlagos fogyasztói áremelkedés várakozása szerint 0,8-1 százalék lehet 2014-ben.
Suppan hozzátette: mivel az infláció az inflációs célkitűzést feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már igen szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője is hangsúlyozta, hogy az energia- és az élelmiszerárak hatását kiküszöbölő maginflációs mutató 2,8 százalék volt, ami jól mutatja, hogy elsősorban ez a két fogyasztói termékcsoport felelős a rekordalacsony árindexért. Hozzáfűzte, hogy a jövedékiadó-emeléseknek és a dohány kiskereskedelmi árrése emelkedésének köszönhetően továbbra is a szeszes ital és a dohánytermékek ára nőtt a leginkább éves szinten. A szolgáltatásokon belül azonban kiugró mértékben nőtt a pénzügyi szolgáltatások díja is, ami a tranzakciós illeték évközi emeléseinek köszönhető, bár ezt némileg ellensúlyozta a februártól ingyenessé tett havi kétszeri készpénzfelvétel.
Az Erste Bank elemzője az év hátralévő részében az infláció fokozatos emelkedését várja, elsősorban a tavalyi alacsony bázis következtében, éves átlagban 1 százalékos fogyasztói árindexszel számol. Hozzátette, hogy ez nagyban függ a forint idei alakulásától is, ha tartósnak bizonyul a gyenge forint, akkor az idővel beépül az inflációba is.
Változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak az inflációs folyamatokat megragadó alapmutatók – állapította meg kedden kiadott értékelésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az éves inflációs ráta kismértékű emelkedését a tavaly év eleji szabályozott energiaár-csökkentés bázishatása okozta, melyet nagyrészt ellensúlyozott a maginfláció tételei közül az alkohol, dohány és a piaci szolgáltatások éves indexének mérséklődése – állapította meg a jegybank az inflációs alapmutatók – a kereslet-érzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja – februári alakulásából.
