Éppen ezért volt a tavaly érvénybe lépett földtörvény egyik sarokpontja, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól. A zsebszerződések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény született. Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidőig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után. Egy esetleges csalás esetén pedig büntetőjogi felelősségre vonásra is lehetőség volna.
Ezt egészíti ki az a szempont, hogy a földet az tulajdonolhassa vagy vehesse haszonbérbe, aki megműveli, vagyis a földműves. Ez a gyakorlatban a családi gazdaságok támogatását jelenti a zöldbárókkal és átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű gazdasági társaságokkal szemben, hiszen a családi gazdaság egy életformát is jelent, amelyben a gazdálkodás és a környezetgazdálkodás szerves egységet alkot. A tulajdonviszonyokat tekintve a gazdálkodás ugyanakkor nem csak saját földön, hanem bérelt területen és eszközökkel is folyhat.
A földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma. Például Csongrád megyében ma 45-ször annyi a földművesek száma, mint 2012 előtt. Hajdú-Bihar megyében megnyolcszorozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vas- és Zala megyében pedig egyaránt megtízszereződött a földhasználók száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében meghússzorozódott.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn a Magyar Nemzetnek a földtörvény kapcsán azt mondta: „az unió részéről kifogásokat fogalmaznak meg a földtörvénnyel kapcsolatban, külföldi támadások is értek bennünket. Bármilyen változtatás a jelenlegi földtörvényen csak még nagyobb szigort, a magyar föld még komolyabb védelmét jelenheti, ezen dolgozunk most a tárca részéről. A célunk továbbra is az, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon, és Európa legerősebb földtörvénye még inkább erős legyen”.
