A második világháborút követően néhány év alatt lezajlott a nagybirtokrendszer leépítése Magyarországon, és megkezdődött a termelőszövetkezetek kialakítása. A magántulajdon megszüntetése szovjet mintára, azaz a kollektivizálás visszavetette a termelést, hiszen nem tette motiválttá a gazdálkodókat abban, hogy többet és keményebben dolgozzanak. A 60-as évekre gyakorlatilag a mezőgazdasági földterületek csaknem egésze termelőszövetkezetek kezelésébe került, erre erőszakkal vették rá a gazdák túlnyomó többségét. A rendszerváltást követően aztán a gazdálkodók természetesen tömegesen hagyták el a szövetkezeteket.
A 1991-es kárpótlási törvény a földjeiktől korábban jogtalanul megfosztott gazdák kártalanítását célozta. A pártok a kisbirtokrendszer újraépítését látták megoldásnak, azt viszont nem vették figyelembe, hogy az egykori földtulajdonosok leszármazottainak többsége – akik most visszaszerezhették a korábbi családi gazdaságokat – már nem földműveléssel foglalkozik, és az ahhoz szükséges technológiával sem rendelkezett. A szocialista időszakban elvett tulajdonokat, köztük a termőföldeket kárpótlási jegyek útján lehetett visszaszerezni.
Miután a kárpótoltakat nem védte semmilyen garanciális szabály, megjelentek az ingatlanspekulánsok, és rendkívül alacsony áron, hatalmas földterületeket tudtak megszerezni. Felvásárolták az ingatlanjegyeket, és az országban bárhol licitálhattak földekre. Többségük a volt állami gazdaságok és téeszek irányító testületéből kerültek ki, ami nem véletlen, hiszen ők voltak a legjobban értesültek az egyes területek privatizációját illetően. A hatályos jogszabály azt sem írta elő, hogy a mezőgazdasági területhez jutónak bármilyen módon kötődnie kell a termőföldhöz, így egy sor olyan személy vásárolhatott birtokot, akinek semmiféle gazdálkodói tapasztalata nem volt.
A legnagyobb – akár millió hektáros nagyságrendű – ügyletek mögött a gazdagabb országok kormányai, továbbá magánbefektetői körök, bankok és pénzintézetek állnak. A földvásárlás hátterében tetten érhető a – sok esetben osztrák – spekulációs szándék, de történhet stratégiai céllal is, amely a nemzeti élelmezésbiztonság megteremtését szolgálja.