Font Sándor kifejtette: május 1-jén lejárt a földvásárlási moratórium, de a magyar gazdák kezében marad Magyarország termőföldjének döntő többsége. Ezen belül azokéban, akik legalább három éve helyben lakva, életvitelszerűen folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, vagy szakirányú végzettséggel igazolják azt, hogy jogilag földművesek.
Április 30-án lejárt az uniós földvásárlási moratórium hazánkban, ezért egy új földtörvényt kellett hoznia a második Orbán-kormánynak. A jogszabály a magyar föld védelmére fókuszál, amelyre a történelmi előzmények ismeretében égető szükség volt. A tavaly érvénybe lépett földtörvény egyik sarokpontja, hogy a földet meg kell védeni a bel- és külföldi spekulánsoktól. A zsebszerződések megakadályozására egy önkéntes bevallásra alapuló törvény született. Ennek lényege, hogy ki-ki egy adott határidőig nyilatkozhatna arról, milyen földterülettel rendelkezik. A bevallás elmulasztása a földterületek állami tulajdonba vételét vonná maga után.
A Fidesz–KDNP politikusa a Kossuth rádió 180 perc című műsorában leszögezte: nem történhetnek meg azok az automatikus módon zajló, spekulatív vásárlások, amelyeket több külföldi földre vágyó tervezett, és zseb-, illetve előszerződésekkel próbálta meg kivárni a május 1-jei időpontot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy más országokban is komoly feltételeket kell teljesítenie az EU-s állampolgároknak a vásárláshoz – olvasható a Híradó.hun.
A földárakról szólva kifejtette, a 2004-es EU-csatlakozás óta pontosabb méréseket lehet végezni, amelyek azt mutatják, hogy tízéves tilalom miatt növekedés tapasztalható, az utóbbi négy évben intenzív földforgalom következett be, az árak pedig megindultak felfelé. A magyar „még messze van mérhetetlenül drága” holland termőföldáraktól, de elkezdte megközelíteni a környező államokat, a közeljövőben vélhetően lesz egy enyhe árnövekedés, majd beáll a piaci egyensúly – mutatott rá.
Font Sándor kérdésre reagálva elmondta: folytatódik az állami földbérleti rendszer. A közel 600 ezer hektárnyi földbérlet, „amelyet főleg a Horn-kormány alatt, majd kapkodva 2008–2009-ben hosszú távú bérleti szerződésekkel kiadtak tőkés társaságoknak”, java része folyamatosan lejár és visszakerül a magyar államhoz. A földeket a 2010-ben kialakított szabályok szerint a helyben lakó gazdálkodónak bérleti rendszerben ítélik oda megművelésre, pályázati úton – emelte ki a mezőgazdasági bizottság elnöke.
A földhaszonbérleti pályázatok eredményeként hazánkban megsokszorozódott a földhasználók száma. Például Csongrád megyében ma 45-ször annyi a földművesek száma, mint 2012 előtt. Hajdú-Bihar megyében megnyolcszorozódott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Vas és Zala megyében pedig egyaránt megtízszereződött a földhasználók száma, míg Győr-Moson-Sopron megyében meghússzorozódott.
