Még korántsem került pont a magyar termőföldeket érintő, úgynevezett zsebszerződések ügyére. A közéletben tapasztalható csend ellenére komoly mozgások zajlanak a háttérben – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. – Nyugat-dunántúliként naponta tapasztalom, hogy a zsebszerződés megkötésében korábban részt vevő magyar és osztrák felek közösen keresnek egy harmadik személyt, hogy felbonthassák az eddig titokban tartott megállapodásukat – tette hozzá Nagy István.
Az államtitkár szerint jellemző, hogy a magyar fél már rég elköltötte azt a pénzt, amit az osztráktól kapott a föld ellenértékeként. Az osztrák „vevők” viszont ráébredtek arra, hogy soha nem kerülhet legálisan nevükre az a terület, amit korában fű alatt megvettek. Ezért most igyekeznek keresni egy harmadik felet – természetesen magyar állampolgárt –, akinek eladhatják a földet. Ez – szögezte le az államtitkár – legális és jól járható út, ami ráadásul minden érintettnek kedvező végeredmény lehet. Mindezzel ráadásul a törvény is maximálisan eléri az eredeti célját, hiszen a földek legálisan és a valóságban is magyar kézbe kerülnek. Nagy István beszámolója szerint ez a folyamat inkább jellemző a nyugati határszélre, a ritkább az, hogy a törvény erejével akarja valaki kikényszeríteni a külföldi tulajdonos levonulását egy adott területről.
Az államtitkár tudomása szerint a zsebszerződésekkel kapcsolatos büntetőügyek száma alig éri el az egy tucatot.
Zsebszerződésnek tipikusan azokat a megállapodásokat nevezzük, amelyekkel egy külföldi megpróbálja megszerezni a föld tulajdonjogát, ám mivel ezt a jogszabály nem engedi, más szerződésekkel – haszonélvezeti és jelzálogjog bejegyzésével vagy haszonbérlettel – leplezik az adásvétel tényét. Az uniós csatlakozási szerződésünkben vállaltaknak megfelelően május elsején megszűnt a külföldiek földvásárlási tilalma. De a kormány által elfogadott új földtörvény lényegében továbbra is garantálja, hogy csak a magyar gazdálkodók juthassanak termőföldhöz. A közösségi szabályozás miatt az elvi lehetőséget meg kellett adni az uniós polgárok földszerzésére. Ugyanakkor többszörös védvonalat építettek ki, komoly feltételekhez kötve a földszerzést. Ezek garantálják, hogy csak a helyben élő, életvitelszerűen gazdálkodó magánszemélyek vásárolhatnak földet. Példaként említhető a helyieknek kedvező elővásárlási jogosultsági sorrend, a hatósági engedélyezési eljárás és a helyi földbizottságok vétójoga is.
