Még korántsem került pont a magyar termőföldeket érintő, úgynevezett zsebszerződések ügyére. A közéletben tapasztalható csend ellenére komoly mozgások zajlanak a háttérben – közölte megkeresésünkre a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. – Nyugat-dunántúliként naponta tapasztalom, hogy a zsebszerződés megkötésében korábban részt vevő magyar és osztrák felek közösen keresnek egy harmadik személyt, hogy felbonthassák az eddig titokban tartott megállapodásukat – tette hozzá Nagy István.
Az államtitkár szerint jellemző, hogy a magyar fél már rég elköltötte azt a pénzt, amit az osztráktól kapott a föld ellenértékeként. Az osztrák „vevők” viszont ráébredtek arra, hogy soha nem kerülhet legálisan nevükre az a terület, amit korában fű alatt megvettek. Ezért most igyekeznek keresni egy harmadik felet – természetesen magyar állampolgárt –, akinek eladhatják a földet. Ez – szögezte le az államtitkár – legális és jól járható út, ami ráadásul minden érintettnek kedvező végeredmény lehet. Mindezzel ráadásul a törvény is maximálisan eléri az eredeti célját, hiszen a földek legálisan és a valóságban is magyar kézbe kerülnek. Nagy István beszámolója szerint ez a folyamat inkább jellemző a nyugati határszélre, a ritkább az, hogy a törvény erejével akarja valaki kikényszeríteni a külföldi tulajdonos levonulását egy adott területről.
Az államtitkár tudomása szerint a zsebszerződésekkel kapcsolatos büntetőügyek száma alig éri el az egy tucatot.
Zsebszerződésnek tipikusan azokat a megállapodásokat nevezzük, amelyekkel egy külföldi megpróbálja megszerezni a föld tulajdonjogát, ám mivel ezt a jogszabály nem engedi, más szerződésekkel – haszonélvezeti és jelzálogjog bejegyzésével vagy haszonbérlettel – leplezik az adásvétel tényét. Az uniós csatlakozási szerződésünkben vállaltaknak megfelelően május elsején megszűnt a külföldiek földvásárlási tilalma. De a kormány által elfogadott új földtörvény lényegében továbbra is garantálja, hogy csak a magyar gazdálkodók juthassanak termőföldhöz. A közösségi szabályozás miatt az elvi lehetőséget meg kellett adni az uniós polgárok földszerzésére. Ugyanakkor többszörös védvonalat építettek ki, komoly feltételekhez kötve a földszerzést. Ezek garantálják, hogy csak a helyben élő, életvitelszerűen gazdálkodó magánszemélyek vásárolhatnak földet. Példaként említhető a helyieknek kedvező elővásárlási jogosultsági sorrend, a hatósági engedélyezési eljárás és a helyi földbizottságok vétójoga is.
– A jogszabály májusi életbelépése után mintha nemzetközi szinten is elhallgattak volna a kritikusok – mondta Nagy István. Az államtitkár szerint ez nem meglepő, mert a törvény hazai készítői uniós példákat vettek alapul, vagyis EU-konform megoldásokat ültettek át a hazai gyakorlatba. Mint mondta, a magyar kormány eddig nem kapott választ az Európai Bizottságtól az új földtörvénynyel kapcsolatos kérdéseire, ezért nem terjesztette be még a jogszabállyal kapcsolatban már tervezett módosító javaslatokat. Nagy István emlékeztetett arra, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény teljes egészében idén május elsején lépett életbe. Ennek egyes elemeit pedig több uniós tagállami vezető is kifogásolta, ezért a kormány úgy döntött, a demokratikus elvek erőteljesebb érvényesítése érdekében változtat némely előíráson. A legfontosabb módosítás a termőföld- adásvételek során vétójoggal felruházott helyi földbizottságokat érintené. Ezeket az eredeti tervekkel szemben nem a jegyző által összehívott helyi földművesek hoznák létre, hanem a polgárok által közvetlenül megválasztott települési képviselő-testületek kérnék fel a tagokat a bizottsági munkában való részvételre.
Közben a parlament tegnap kezdte el tárgyalni Font Sándor fideszes képviselő hat földügyi tárgyú jogszabályt is módosító javaslatát, amelynek néhány paragrafusa a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt módosítaná úgy, hogy előkészítse a közhiteles címregiszter kialakítását. A javaslat emellett hatékonyabbá tenné a három hektárnál kisebb állami területek értékesítését.
