A vállalkozások k+f ráfordításai 2013-ban 22,2 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, de az államháztartási szektorban is 19,1 százalékos volt a növekedés – közölte a KSH. A felsőoktatási kutatóhelyeken viszont az elmúlt évinél is erősebben, 9,7 százalékkal csökkentek a K+F kiadások – jegyzi meg az elemzés.
A kutatóhelyek száma országszerte 2,2 százalékkal bővült, a kutatással foglalkozók tényleges létszáma pedig 3,1 százalékkal lett magasabb. Így 3159 kutatóhelyen 58,2 ezren végeztek k+f tevékenységet tavaly Magyarországon – olvasható a jelentésben.
A kutatás-fejlesztési ráfordítások forrásaiban a vállalkozások képviselték a legnagyobb részt, 46,8 százalékban a piaci szférából származtak a befektetések. A költségvetés részaránya ennek megfelelően tovább csökkent, bár a 2012-es kiadásoknál tavaly 12,4 százalékkal több k+f tevékenységet finanszírozott az állam. A legnagyobb ütemben, 24,3 százalékkal a külföldről származó források nőttek tavaly, ezzel a részesedésük is emelkedett – írja a KSH.
Mint azt megírtuk, a 2014-től 2020-ig tartó időszakban az úgynevezett Horizon 2020 keretében 77 milliárd eurónyi forrás érhető el k+f finanszírozásra, amelyből a cél 300 millió euró lehívása. A másik csatorna az a 800 milliárd forint, amely kutatás-fejlesztésre fordítható a következő ciklusban, ebből 521 milliárd nem visszatérítendő, míg 200 milliárd a visszatérítendő eszköz.
Még 2014 elején mondta a Nemzeti Agykutatási Program aláírásakor Orbán Viktor miniszterelnök, hogy ösztönözni kell a felfedező kutatásokat, a megelőzést, és az innovációt. Mint hangsúlyozta, ahhoz hogy Magyarország a termelési központ mellett kutatási innovációs térséggé is váljon Európában kell egy „zászlóshajó”. Kiemelte azt is, hogy változtatni kell a magyar szellemtörténetnek azon a „fájdalmas toposzán”, amely szerint a magyar kutatók, tudósok ötleteiből, felismeréseiből alig hasznosult valami Magyarországon, a magyar gazdaságban.
