Sokak szerint az állam akkor tud jót tenni az innovációban, ha békén hagyja a piacokat, de ezzel szemben például az Egyesült Államok nemcsak korrigálta a piacokat, hanem aktívan részt is vett annak létrehozásában – hívta föl a figyelmet Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) kül- és belkapcsolati elnökhelyettese. A szakember külön kiemelte, hogy a hazai startup-ökoszisztéma építésére való koncentrálás nem tekinthető túlzottnak, mivel az a típusú növekedés, ami ebből a szektorból létrejöhet, az a hagyományos iparágakban elképzelhetetlen lenne.
„Sokat beszéltünk a nemzetközi kutatóintézetek hazai megjelenéséről, a kis- és középvállalkozásokról, de nagyon hiányzott a startup modell a hazai innovációból, amely egyben újfajta mintát is nyújt a magyarországi vállalkozóknak.” A kezdőket segítő 130 milliárd forintos Jeremie-alapok arra jók voltak, hogy Magyarország az Európai Unión belül a kockázati tőke GDP-arányos kihelyezésének a terén az első helyre került 2012-ben, ami mindenképpen figyelemre méltó eredmény – mutatott rá Korányi.
Valóban van-e egy világszerte érezhető startup hullám? – tette föl a kérdést Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója a Világgazdaság szerdai konferenciáján. A konkrét adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban erős tőzsdepiaci húzóerővé váltak ezek a cégek, valamint a befektetések volumene is erőteljesen növekedett a 2009-es gazdasági mélypont óta – tette hozzá. „Magyarországon a Jeremie-program révén 130 milliárd forrás áll rendelkezésre a startupok számára. Kívülről úgy tűnik, rengeteg pénz van, de viszonylag kevés azon vállalkozások száma, amelyek képesek a piacon való hatékony megjelenésre” – fejtette ki a szakember.
Adórendszerbeli könnyítésekkel segítené a kormány a startupokat, az erről szóló javaslatok idén őszre elkészülhetnek, így a jövő évi költségvetésbe már be is építhetik őket – jelentette be Cséfalvay a Startup Tavasz 2014 rendezvénysorozat indulása alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy tavaly jött létre a BudapestHUB munkacsoport a hazai startup világ szereplőinek és az NGM szakértőinek részvételével. Ez a munkacsoport már dolgozik az adóoldali, adminisztrációs könnyítéseken és vizsgálja az európai példákat – mondta.
12 milliárd jut agykutatásra
