Magyarország ezzel az Európai Unió csúcsára került

Mérlegen a hazai kutatás-fejlesztési szektor, mit várhatnak 2014-től az iparági szereplők?

2010 óta folyamatosan növekszik a kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozása. 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordítottuk erre a célra, amire egyébként a rendszerváltás óta nem volt példa. 2013-ban ez az arány várhatóan magasabb lesz a gazdasági növekedés miatt, szemben a 2009-es, a gazdasági visszaesés idején tapasztalt 1,17 százalékkal. 2020-ra az ország Magyarország szeretné elérni az 1,8 százalékos GDP-arányos K+F-arányt. Vajon mi állhat a kedvező fejlemények mögött, és sikerül-e elérni a kitűzött célokat?

Az elmúlt három esztendőben jelentős átalakítás történt a hazai kutatás-fejlesztés területén, megváltozott a szabályozás (A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal és a Nemzeti Innovációs Hivatal létrejötte), jobb lett az ösztönzőrendszer (PHD-járulékkedvezmény) – mondta el Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a Világgazdaság szerdai budapesti konferenciáján. 2013-ban 118 milliárd forint jutott el a szereplőkhöz, ami a támogatáspolitika sikerét mutatja, és negyedik elemként megújultak a partnerségi kapcsolatok a nagyvállalatoktól kezdve a kis- és középvállalkozásokon át a startupokig – tette hozzá.

Az NGM parlamenti államtitkára a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakról elmondta, hogy a Horizon 2020 keretében közvetlenül elérhető 77 milliárd eurónyi forrás, amelyből a cél 300 millió euró lehívása. A másik csatorna az a 800 milliárd forint, amely kutatás-fejlesztésre fordítható a következő ciklusban, ebből 521 milliárd nem visszatérítendő, míg 200 milliárd a visszatérítendő eszköz – hívta föl a figyelmet Cséfalvay. Források terén sikerült elérni, hogy megvan a szükséges mennyiség, így mostantól a konkrét projektek kidolgozása kerülhet az első helyre – tette hozzá.

Cséfalvay szerint a jövőben szükség lesz egy olyan ösztöndíjrendszerre, amely lehetővé teszi az egyetemista fiatalok számára, hogy fél évig csak annak a terméknek a kifejlesztésével foglalkozzanak, amellyel később stabilan a piacra léphetnek, és ezen időszak alatt ne kelljen megélhetési kérdésekkel foglalkozniuk. „Dolgozunk egy inkubátor linkprogramon is, amelynek a lényege, hogy a hazai startupok ki tudjanak jutni a világ vezetői technológiai központjaiba.”

Sokak szerint az állam akkor tud jót tenni az innovációban, ha békén hagyja a piacokat, de ezzel szemben például az Egyesült Államok nemcsak korrigálta a piacokat, hanem aktívan részt is vett annak létrehozásában – hívta föl a figyelmet Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) kül- és belkapcsolati elnökhelyettese. A szakember külön kiemelte, hogy a hazai startup-ökoszisztéma építésére való koncentrálás nem tekinthető túlzottnak, mivel az a típusú növekedés, ami ebből a szektorból létrejöhet, az a hagyományos iparágakban elképzelhetetlen lenne.

„Sokat beszéltünk a nemzetközi kutatóintézetek hazai megjelenéséről, a kis- és középvállalkozásokról, de nagyon hiányzott a startup modell a hazai innovációból, amely egyben újfajta mintát is nyújt a magyarországi vállalkozóknak.” A kezdőket segítő 130 milliárd forintos Jeremie-alapok arra jók voltak, hogy Magyarország az Európai Unión belül a kockázati tőke GDP-arányos kihelyezésének a terén az első helyre került 2012-ben, ami mindenképpen figyelemre méltó eredmény – mutatott rá Korányi.

Valóban van-e egy világszerte érezhető startup hullám? – tette föl a kérdést Bruckner Zoltán, a Primus Capital befektetési igazgatója a Világgazdaság szerdai konferenciáján. A konkrét adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban erős tőzsdepiaci húzóerővé váltak ezek a cégek, valamint a befektetések volumene is erőteljesen növekedett a 2009-es gazdasági mélypont óta – tette hozzá. „Magyarországon a Jeremie-program révén 130 milliárd forrás áll rendelkezésre a startupok számára. Kívülről úgy tűnik, rengeteg pénz van, de viszonylag kevés azon vállalkozások száma, amelyek képesek a piacon való hatékony megjelenésre” – fejtette ki a szakember.

Adórendszerbeli könnyítésekkel segítené a kormány a startupokat, az erről szóló javaslatok idén őszre elkészülhetnek, így a jövő évi költségvetésbe már be is építhetik őket – jelentette be Cséfalvay a Startup Tavasz 2014 rendezvénysorozat indulása alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón. Emlékeztetett arra, hogy tavaly jött létre a BudapestHUB munkacsoport a hazai startup világ szereplőinek és az NGM szakértőinek részvételével. Ez a munkacsoport már dolgozik az adóoldali, adminisztrációs könnyítéseken és vizsgálja az európai példákat – mondta.

12 milliárd jut agykutatásra

Az agykutatásban az ország megmutathatja tehetségét , a kutatók pedig társadalmilag hasznos eredményeket érhetnek el – jelentette ki Orbán Viktor szerdán. A kormányfő és Pálinkás József MTA-elnök előzőleg aláírták a 12 milliárd forintos agykutatási programról szóló megállapodást. Tizenkétmilliárd forintos kormánytámogatással Nemzeti Agykutatási Program indul a felfedező kutatások, a megelőzés, az innováció, az orvosi ellátás hatékonyabbá válása, a gyógyszerfejlesztés, valamint a hazai tudományos eredmények ösztönzése érdekében.