Magyarországon 2013-ban rekordösszegű, 118 milliárd forint támogatást fizettek ki innovációra, kutatás-fejlesztésre – mondta Cséfalvay. Hozzátette: a tavalyi kutatás-fejlesztésre, innovációra kifizetett támogatáson belül az uniós forrás 86 milliárd forintot tett ki Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP), 10 milliárdot a Közép-Magyarország Operatív Programban (KMOP), míg hazai forrásból 22 milliárdot folyósítottak.
Cséfalvay kiemelte: minőségi fordulat következett be, 2010 óta folyamatosan növekszik a kutatás-fejlesztés és az innováció finanszírozása. 2012-ben a GDP 1,29 százalékát fordították erre a célra, 2013-ban ez az arány várhatóan magasabb lesz a gazdasági növekedés miatt, szemben a 2009-es, a gazdasági visszaesés idején tapasztalt 1,17 százalékkal.
Az államtitkár utalt arra, hogy 2013-ban a kutatás-fejlesztésre és innovációra megítélt, de még teljesen ki nem fizetett támogatások meghaladták a 211 milliárd forintot, ezen belül a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban 146,9 milliárd forintot, az innovációs alapból 64,6 milliárd forintot tett ki a támogatás.
A támogatások közül kiemelte az államtitkár a jelentős vállalati kutatások segítését, ennek keretében 8,5 milliárd forintot ítéltek meg 11 vállalati kutatóhelynek. A versenyképességi és kiválósági szerződés keretében a vállalatok és egyetemek integrált kutatás-fejlesztésére 8 vállalat és 6 egyetem 19 milliárd forint támogatást nyert el, ami 73 százalékos támogatásintenzitásnak felel meg.
A nemzeti agykutatási programban összesen 12 milliárd forint áll rendelkezésre, 6,4 milliárd forintot ítéltek meg akadémia-ipari kapcsolatok fejlesztésére, és 5,6 milliárd forintot az agyelszívás visszafordítására. Az akkreditált inkubátorok programban 4 intézmény nyert 2,1 milliárd forint támogatást, a program sikerességét látva az idén az első negyedévben ismét meghirdetik ezt a pályázatot – mondta az államtitkár.
A kutatók mellett a kis- és közepes vállalkozások is pályázhatnak arra a több ezer milliárd forintnyi uniós támogatásra, amely a 2014 és 2020 közti új kutatás-fejlesztési és innovációs keretprogramban áll rendelkezésre. A program január elsején indult, összesen 70,2 milliárd euró (21 113,4 milliárd forint) keretösszeggel.
Magyarország 2014 és 2020 között 706 milliárd forintot szán a kutatás-fejlesztés, és innováció támogatására, ami mintegy duplája a 2007–2013. évi keretnek. A 706 milliárd forinton belül mintegy 140 milliárd forint lehet a visszatérítendő támogatás, ami a 2020 utáni időszakban is az ország rendelkezésre áll majd – ismertette az államtitkár.
Cséfalvay hangsúlyozta: a kutatás-fejlesztés és az innováció hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon egyre inkább a hozzáadott értékű termelés bővüljön, és teljesíthetőnek tartotta, hogy Magyarország 2020-ra a GDP-je 1,8 százalékát fordítsa erre a célra az uniós vállalásnak megfelelően.
Az államtitkár elmondta: az Európai Unió 7-es kutatási keretprogramjában a magyar cégek 260 millió eurót nyertek, ezzel a K+F-re fordított összegeket tekintve az Európai Unióban a középmezőnyben van Magyarország, a kelet-közép-európai régióban viszont vezető szerepet játszik az ország.
Cséfalvay korábban elmondta, hogy Kelet-Közép-Európa térsége egyre inkább Európa „workshopjává”, műhelyévé válik, ebben Magyarország is hangsúlyos szerepet játszik, mivel a hazai új beruházások hozzájárulnak ahhoz, hogy az ipar egyre jelentősebben hozzájáruljon a GDP-hez. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az új beruházások elindítását nagyban segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja. Különösen az, hogy a hitelprogram második szakaszában döntő részben beruházásokra, fejlesztésekre lehet majd fordítani a jegybanki forrásokat – emelte ki.
