A Századvég Alapítvány, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Napi Gazdaság Kiadó közös rendezvényén Szijjártó Péter kiemelte: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a 2010-ben elhatározott külgazdasági stratégia, a keleti nyitás keretében 2018-ra a magyar export egyharmada irányuljon az Európai Unión kívülre, a jelenlegi 21 százalékkal szemben. Az államtitkár szerint ennek egyik fő pillére a Kínával való stratégiai együttműködés erősítése.
Tang Csia-hszüan, Kína volt miniszterelnök-helyettese, volt külügyminiszter hangsúlyozta: Kína örömmel működik együtt egy „új selyemút” kiépítésében, és keresi az együttműködési lehetőségeket a kelet-közép-európai országokkal, köztük Magyarországgal.
Szijjártó Péter kifejtette: a világgazdasági válságra adott válaszként Magyarország – amelynek teljesítményét nyitott gazdaság lévén az exportteljesítmény határozza meg – új típusú kül- és külgazdaság-politikát hirdetett.
A keleti nyitás célja, hogy Magyarország szoros és stratégiai partnerséget építsen fel a tőle keletre lévő, gyorsan növekvő országokkal. Ez ugyanakkor nem egy lábon álló, hanem kiegyensúlyozott, a hagyományos piacokon a magyar jelenlétet fenntartó külgazdasági stratégiát jelent – fűzte hozzá Szijjártó Péter. Mint mondta, azt is szeretnék, ha minél több kis- és közepes vállalkozás jutna exportlehetőséghez. Az államtitkár kifejtette: a kormány célja, hogy elsősorban Magyarország legyen a kínai vállalatok európai üzleti tevékenységének regionális központja, illetve hogy a kínai áruk Nyugat-Európába juttatása során Magyarország legyen a fő tranzitútvonal. Ezen célokhoz jó alapot ad, hogy tavaly a Kínába irányuló magyar export rekordot döntött és elérte a 2 milliárd dollárt, az idén az első fél évben további, 11 százalékos bővülés volt.
Szijjártó Péter szerint azt, hogy Magyarország lett Európa kapuja a kínai vállalatok számára, több beruházás is alátámasztja. Példaként említette, hogy Magyarország legnagyobb kínai befektetője, a Wanhua csoport a Borsodchem megvásárlásával a világ harmadik legnagyobb izocianátgyárát hozta létre, a világ negyedik legnagyobb mobiltelefon-gyártója, a ZTE pedig jövőre Magyarországra hozza európai mobiltelefon-javító központját. Az államtitkár emlékeztetett arra az e heti bejelentésre is, amely szerint mintegy 30 milliárd forintos beruházással Kazincbarcikán építi fel európai citromsavgyárát a kínai RZBC vállalatcsoport. Hozzáfűzte: hamarosan újabb kínai citromsavgyár alapkövét is leteszik Magyarországon. Ezenkívül a Huawei 2015-től teljes európai exportját Magyarországról fogja kiszolgálni. Szólt arról is, hogy a Kínából Európába jutó áruk egy része vasúton, egy másik része dél-európai kikötőkön keresztül érkezik a kontinensre. Ehhez kapcsolódóan két infrastrukturális fejlesztésről is folyamatosak a tárgyalások Kínával: a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról, illetve a V0 vasúti gyűrű felépítéséről – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter. Mint mondta, a magyar–kínai kapcsolatok a felvétel óta eltelt 65 évben soha nem voltak ilyen jók és eredményesek.
Tang Csia-hszüan előadásában kifejtette: az utóbbi tíz évben a világgazdasági helyzet változásával Kína is előrehaladt, és a világ második legnagyobb gazdasága, legnagyobb exportországa és legnagyobb devizatartalékkal rendelkező állama lett, amely a jövőben szeretné tovább mélyíteni a reformokat. Tovább kell erősíteni a jövőben Kína és Európa kölcsönösen előnyös partneri kapcsolatát. A volt külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Kína nemrég felvetette a Selyemút gazdasági övezet létrehozását. A magyar–szerb vasútvonal ezen övezet összeköthetőségének és átjárhatóságának szimbóluma, és megmutatja, hogy Kína a kelet-közép-európai országokkal szorosan együttműködve kívánja létrehozni az új Selyemutat – mondta.
