A kedden kiadott előzetes iparstatisztika már előrevetítette az export augusztusi megtörését. Az előző hónapban, júliusban az export euróban számolt értéke 9,2, az importé 9,0 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit.
Az első nyolc hónapban a kivitel értéke 55,1 milliárd euró (16 972 milliárd forint), a behozatalé 51,1 milliárd euró (15 726 milliárd forint) volt, így az export euróban számított értéke 4, az importé pedig 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 4,035 milliárd euró volt, alig 10 millió euróval több a tavaly január–augusztusinál.
Az augusztusi kivitel 79, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország.
A külkereskedelmi termékforgalomra vonatkozó második becslését október 31-én publikálja a KSH .
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a magyar külkereskedelmi aktivitás hirtelen esése, csakúgy mint az ipari termelésé, csupán az Audi-gyár leállásának egyszeri hatása. Az import 0,5 százalékos csökkenése szintén az Audihoz köthető, mivel az autógyártó cég nagyrészt import alkatrészekből dolgozik. Az elemző szerint az augusztusi adatok rámutatnak arra, hogy a magyar gazdaság rendkívül kiszolgáltatott az egyes gazdasági szereplők aktivitásának.
Az év első 8 hónapjában a külkereskedelmi mérleg ugyan csak kicsivel, 10 millió euróval nagyobb többletet hozott tavalyhoz képest, a forintban számolt aktívum az idén várhatóan jelentősen nő a 4 százalékos forintgyengülés miatt – jelezte Gabler Gergely.
Balatoni András, az ING elemzője is úgy vélte, hogy részben az augusztusi autóipari leállás, részben pedig a gyengébb európai konjunktúra okozta a jelentős exportcsökkenést. A szakértő az MTI-nek elmondta: a belső kereslet növekedése továbbra is hajtja az importot, amelynek bővülése meghaladhatja az exportnövekedést, így a következő hónapokban csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete. Év végére az elemző 5,3 milliárd eurós külkereskedelmi többlettel számol.
Az elemző szerint a trendadatokból az látható, hogy az import dinamikája meghaladja az exportét, vagyis a behozatal egy ideje jobban nő, mint az export. Balatoni András szerint a korábbi, nagy működőtőke-beáramlás csak késleltette ezt a folyamatot.
