A lengyel jegybank monetáris tanácsa szerdán a vártnál nagyobb mértékben, 0,50 százalékponttal, 1,50 százalékos mélységi rekordra csökkentette az alapkamatot, és egyértelműen jelezte, hogy ezzel befejeződött az enyhítési ciklus.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének közgazdászai csütörtöki helyzetértékelésükben úgy vélekedtek, hogy a lengyel monetáris testület „túl korán” adott jelzést a kamatcsökkentések befejezésére, egyebek mellett azért, mert a globális dezinflációs folyamat okai messze nem csupán az olajárak zuhanására korlátozódnak, és ez tényleges lefelé ható nyomást gyakorolhat a lengyel maginflációra.
Az RBS londoni elemzői szerint – bár nem ez a ház alapeseti forgatókönyve – szükségessé válhat a lengyel monetáris testület jelzésének felülvizsgálata. Ugyanis ha a zloty például az állásfoglalás nyomán erősödésnek indul, az „sarokba szoríthatja” a lengyel jegybankot, mivel a zloty erősödéséből még további erőteljes lefelé ható nyomás hárulhat a maginflációra, miközben a nyersolajárak tavalyi zuhanásának másodlagos inflációs hatásai sem szűrődtek még át fogyasztói szintre.
Az RBS londoni elemzői szerint a lengyel monetáris tanács döntésének egyik tanulsága az, hogy a magyar jegybank monetáris tanácsának nem szabad előre megkötnie saját mozgásterét a várhatóan már ebben a hónapban újrakezdődő enyhítési ciklus kiterjedésének előzetes meghatározásával.
A ház szerint a lengyel jegybank lépésének az is a következménye lehet, hogy az MNB-nek a vártnál valamelyest erőteljesebb enyhítési lépést kell fontolóra vennie. Az RBS jelenlegi előrejelzése szerint az MNB újabb enyhítési ciklusa a március 24-ei kamatdöntő ülésen egy 0,10 százalékpontos kamatcsökkentéssel kezdődik, de a cég londoni elemzői szerint a lengyel jegybanki lépés után 0,20 százalékpontos első MNB-kamatcsökkentés is elképzelhetővé vált. Az RBS londoni közgazdászai szerint az MNB-nek addig kell folytatnia az újabb kamatcsökkentési ciklust, amíg az euró forintárfolyama ki nem szabadul az eurójegybank (EKB) monetáris enyhítési ciklusa teremtette gravitációs húzóerőből, és ez is valószínűleg nyílt végű – bár nem kizárólag a forintárfolyamhoz kötött – enyhítési elköteleződésre utaló jelzést igényel az MNB monetáris testületétől.
Tekintettel a jelenlegi maginflációs dinamikákra, a helyi fizetőeszközök erősödése – különösen az euróval szemben – nem lenne üdvös a közép-európai gazdaságok monetáris politikája szempontjából. Az MNB monetáris tanácsa ezért akkor járna el bölcsen, ha figyelembe venné a lengyel monetáris testület döntése utáni árfolyam-dinamikát, és nyílt végű enyhítési elkötelezettségről adna piaci jelzést – hangsúlyozták csütörtöki elemzésükben az RBS londoni elemzői.
A lengyel kamatpályából az MNB kamatpolitikájára vonatkozó következményeket más nagy londoni házak is tárgyalták elemzéseikben.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint nincs érdemi iránymutatás arra, hogy meddig csökkenhet az MNB alapkamata, de a magyar jegybank a múltban rendszerint vonakodott attól, hogy a lengyel központi bank alapkamata alá vigye saját irányadó rátáját.
Prognózisuk – a szélesebb körű londoni elemzői konszenzussal összhangban – az, hogy márciusban újraindul a magyar jegybank enyhítési ciklusa.
A Morgan Stanley szakértői már február végi előrejelzésükben minimum 0,50 százalékpontig terjedő lengyel jegybanki kamatcsökkentést, így 1,50 százalékra – vagyis a héten elért szintre – csökkenő lengyel alapkamatot jósoltak.
A cég szerint ennek alapján ésszerű az a feltételezés, hogy az MNB is 1,50 százalékig csökkenti alapkamatát a jelenlegi 2,10 százalékról a várt újabb enyhítési ciklus végére.
