Az erdélyi konyha és a bolgár kertészek szerepe
A padlizsán hazai elterjedését nagyrészt a bolgár kertészeknek, valamint az erdélyi konyhának köszönhette. Míg az ország nagy részén különlegességnek számított, Erdélyben balkáni hatásra a mindennapi étkezés részévé vált. Innen terjedt el a sült padlizsánból készített krém is, ami ma is a legismertebb padlizsános fogások közé tartozik.
Padlizsán a régi magyar szakácskönyvekben
A kor receptírói igyekeztek a padlizsánt nem egzotikus különlegességként, hanem sokoldalú és könnyen felhasználható alapanyagként bemutatni. A receptek között szerepelt:
- szerecsendióval fűszerezett rántotta;
- darálthússal és rizzsel töltött padlizsán;
- tejfölös rakott ételek;ecetes savanyúság;
- rántott padlizsán;
- különféle rakott egytálételek.
Csáky Sándor egyik receptjében birka- és marhahús, zöldpaprika, paradicsom, zöldbab, krumpli és padlizsán került egymásra rétegezve. Egy másik változatban sertéshússal és fokhagymával készítette el az előzőleg palacsintatésztában kisütött padlizsánt, majd tej és tojás keverékével öntötte le. A leginkább kreatív megoldást Nagyasszony című lap 1936-os számának receptrovata közölte, itt a gulyáshoz ajánlották. Persze, itt nem a levesről van szó, hanem a pörkölt alapú húsételről, melynél a krumpli helyett javasolnak kockára vágott padlizsánt használni.
A régi receptekből egy egész kulturális térkép rajzolódik ki. Csáky török és szerb fogásokat mutatott be, Kovácsics Mátyás mediterrán ételeket népszerűsített, a női lapok pedig igyekeztek a magyar háztartások számára is ismerőssé tenni az alapanyagot. A padlizsán így egyszerre volt balkáni különlegesség, mediterrán utazások jóízű emléke és modern konyhai újdonság.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!