Százhuszonöt éves hagyománya van Miskolc környékén a kőbányászatnak, a mész-, mészhidrát- és a cementgyártásnak, 2010-ben azonban leállt a termelés Hejőcsabán. Az egyetlen magyar tulajdonú cementgyár, a Hejőcsabai Cement- és Mészipari (HCM 1890) Kft., amely a Magyar Cement Kft. jogutódja, még az idén újraindítaná az egyik gyártósort, jó eséllyel jövőre pedig a másodikat is reaktiválná.
Zám Csaba, a HCM 1890 Kft. kereskedelmi igazgatója megállapította, hogy a magyar piac elvileg ötmillió tonna cementet tud felvenni évente, a Heidelberg holding váci és beremendi, a Lafarge-Holcim királyegyházai, illetve a HCM hejőcsabai éves kapacitása viszont 4,8 millió tonna. A válság óta a kereslet két és fél millió tonnára esett vissza idehaza, így kihasználatlanok a magyar gyárak, ennek ellenére a multinacionális tulajdonosok két szlovák és egy román gyárból 900 ezer tonna cementet hoznak be évente. Hejőcsaba ennek az importnak a kiváltására készül, illetve a monopolárakat letörve, 39 százalékos piaci részesedést akar elérni.
– Jelenleg is zajlik a hatósági engedélyeztetés folyamata, a szükséges papírokat várhatóan két-három hónap múlva kaphatjuk meg – mondta a Magyar Nemzetnek Kálmán János, a HCM 1890 Kft. ügyvezetője. Mivel a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, az engedélyek már első fokon végrehajthatók. A felújításra innentől számítva további három-négy hónapot mindenképpen rá kell fordítani, vagyis ha egy gyártósorral indul újra a termelés, az leghamarabb novemberben– decemberben történhet meg. Ezt követően ha döntés születik a második gyártósor üzembe helyezéséről, arra akár már márciusban sor kerülhet. Kálmán János arról is beszámolt, hogy nemcsak közép- és felső vezetői szinten számíthat a hejőcsabai cementgyárban több mint húszéves tapasztalattal bíró szakemberekre, hanem a régi gyári munkások közül is több mint 170-en jelezték, hogy visszajönnének. További dolgozók felvételére az engedélyezési eljárástól függően augusztusban–szeptemberben kerülhet sor. Eddig hétszázan jelentkeztek munkára, közülük 344 ember felvételét tervezik. A társaság ügyvezetője elmondta, hogy többféle finanszírozási konstrukció is lehetséges, de a felújítás jelentős része mögött valószínűleg banki hitel áll majd.
Eközben partneri megállapodást készít elő a HCM és a Green City – Zöldebb Városokért Mozgalom. Somorjai-Tamássy Zsolt, a szakmai zöldszervezet ügyvezetője a Magyar Nemzetnek elmondta, Repei Ernő hejőcsabai gyárigazgatóval együttműködve az lesz a következő néhány hét, egy-két hónap feladata, hogy a rekonstrukció terveit a lehető legkisebb ökológiai lábnyom elve szerint tekintsék át. Az újraindítás előtt álló, hatvannégy hektáron elterülő cementgyárat, beleértve az épületeket és a zöldterületeket, a gyár kezelésében lévő véderdő állapotát is felmérik a mozgalom szakértői.
Az együttműködés kiterjedhet a kőbányát és az üzemet összekötő hat kilométeres szalagpálya alatti, HCM tulajdonában lévő ingatlanok megújítására is, amely további 14 hektáros zöldterület felülvizsgálatát és rendezését jelentheti. A mozgalom zöldinfrastruktúra-szakértői a cementgyár és kapcsolódó területeinek felmérése után átfogó javaslatot tesznek a jövőbeli beruházások környezettudatos, természetbarát megvalósítására.
A különféle kalkulációk kilenc-tizenkét milliárd forintra becsülték a termelés elindításának költségeit, a HCM-nek azonban a forrás előteremtésén túl a Miskolci Cementgyár STOP! ellenállásával is szembe kell néznie. A társaság cáfolta a munkacsoport állításait, miszerint „a cementgyártás csak melléktermék, itt valójában a hulladékégetés a cél”, illetve „az extraprofit termelése érdekében a környezeti/egészségügyi terheket társadalmasítják, míg a hasznot magánosítják”. A HCM közölte: a szakhatósági vizsgálat és engedélyeztetési eljárás éppen arra irányul, hogy a cementműben alkalmazott technológiák a lehető legnagyobb mértékben garantálják, hogy semmilyen, egészségre ártalmas hatás ne érje a környezetet.
