A japán nemzet biztonságához is hozzájárulna, valamint nagy stratégiai jelentősége lenne annak, ha Kína csatlakozna a szabad kereskedelmi rendszerhez – mondta Abe egy sajtótájékoztatón. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a TPP megkötése lendületet ad a Kelet-Ázsiát felölelő szabad kereskedelmi övezet létrejöttéhez, és segíti az ázsiai–csendes-óceáni térség teljes gazdasági integrációját. Hozzátette, hogy a megállapodás segíteni fogja az Európai Unióval való szabad kereskedelmi tárgyalások megindítását is.
Japán szakértők szerint Tokió és Washington a szabad kereskedelmi megállapodást arra használják a Csendes-óceáni térségben, hogy Kínát korlátozzák, illetve saját stratégiai pozíciójukat erősítsék.
Az Egyesült Államok, Japán és további tíz térségbeli ország között többéves tárgyalásokat követően hétfőn megkötött TPP – hasonlóan az Egyesült Államok és az Európai Unió között tárgyalási szakaszban lévő Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséghez (TTIP) – egyebek mellett tartalmazza a kereskedelmi korlátok nagy részének lebontását, a közös szabványok kialakítását számos iparágban, valamint kitér a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozásra is.
Bár a TPP nem tartalmaz a devizaárfolyamokkal kapcsolatos szabályozást, egyik mellékletében a felek rögzítik, hogy nem értékelik le valutájukat annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyenek szert. Ezt a kitételt a szerződő partnerek nem kényszerítő eszközökkel, hanem a makrogazdasági politikáik egyeztetésével kívánják elérni.
A TPP-tárgyalásokat 2010-ben kezdte az Egyesült Államok, Ausztrália, Peru, Vietnam, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei. Malajzia 2010-ben, Mexikó és Kanada 2012-ben, Japán 2013-ban csatlakozott a tárgyalásokhoz.
