A feje tetejére állhat a bortermelés

Szakértőket kérdeztünk arról, hogyan alakulhat át a klímaváltozás miatt a borkultúra.

Bihari Zoltán, a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója az MNO-nak elmondta: a globális klímaváltozásnak több szempontból is komoly következményei vannak.

Egész Európában probléma, hogy korábban kezd érni a szőlő, így jobban cukrosodik, a száraz borok pedig a magas cukortartalom miatt túl magas alkoholtartalommal erjednek ki. De Amerikában is felbukkant már ez a jelenség, Kaliforniában éppen ezért engedélyezik a víz hozzáadását, és jelenleg olyan technikákon dolgoznak, melyek segítségével mesterségesen csökkenteni lehet az alkoholtartalmat.

„Mi Tokaj-Hegyalján édes borokat termelünk, így nekünk jó, ha minél magasabb a cukortartalom, ám a száraz borok készítésének ez egyáltalán nem kedvez”

– mondta el a szakember.

„A vörös fajták inkább a melegebb klímát kedvelik, így ezek övezete egy kicsit északabbra tolódik” – hívta fel a figyelmet Bihari Zoltán, hozzátéve:

„hazánk egyes borvidékein is el kell gondolkodni azon, hogy inkább a vörösborok irányába kell elmozdulni.”

Mint mondta, ez számukra is problémát okoz, hiszen Tokaj-Hegyalján a hárslevelű és a furmint a legjelentősebb, míg vörösszőlő-termelés a térségben nem folyik. Ám Szekszárd környékén és Egerben akár javulhat is a borok minősége.

A klímaváltozás következtében ráadásul extrém időjárási körülmények is kialakulhatnak. „Az idei nyáron például sokáig csapadékmentes szárazság volt, így mi is azon kísérletezünk, hogy olyan alanyfajtákat találjunk, melyek jobban tűrik a szárazabb körülményeket” – mondta az igazgató, hozzátéve: ahol lehetséges, fajtaváltásban kell gondolkodni, vagy a megváltozott körülményeket jobban tűrő klónokat kell elterjeszteni.

Bihari Zoltán szavai szerint a felmelegedés Spanyolországban eredményezheti a legnegatívabb következményeket – ennek középső részén a szárazság megváltoztathatja, akár el is tüntetheti a szőlőtermelést –, de problémákat okozhat még Portugáliában, Kaliforniában, valamint Olaszország és Görögország déli részén. A többi területen inkább eltolódásra lehet számítani a környezeti feltételekben, ám a bortermelés várhatóan folytatódni fog.

Az északabbra fekvő országok azonban egyértelműen pozitív következményekre számíthatnak. „Norvégia déli részén szőlőtermelésben is gondolkodnak, Lengyelországban pedig már komolyabb területeket telepítettek be. A London környéki borokból versenyeket is rendeznek” – tette hozzá a szakértő, és hangsúlyozta: ezen tíz éve még mindenki csak nevetett volna.

Az elmúlt öt év során öt-hat olyan rovar vagy gombakártevő jelent meg hazánkban, melyek korábban nem éltek Magyarországon. Van olyan faj – például az amerikai szőlőkabóca –, mely hazánkban már mindenhol előfordul. Ráadásul ezek terjesztik az aranyszínű sárgaság fitoplazmát, mely két év alatt elpusztítja a szőlőtőkét – mondta a szakember.

Egyre több szőlészet áll át az ökológiai termesztésre. Ám ha a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal valahol az amerikai szőlőkabóca terjesztette aranyszínű sárgaság jelenlétét észleli, kötelező rovarirtószeres permetezést ír elő a kabóca ellen, függetlenül attól, hogy egyébként biotermelést folytatnak-e. „Ilyen helyeken ez borzasztóan kártékony lehet” – emelte ki Bihari Zoltán. Van azonban kedvező hatása is a szárazabb, melegebb időjárásnak. Az idén például növényvédelmi szempontból éppen emiatt viszonylag könnyű évet tudhatunk magunk mögött.

„Úgy vélem, a hegyközségeknél kicsit rugalmasabban, az esetleges fajtaváltásra gondolva kell szemlélni a klímaváltozás folyamatát. Erről a problémáról mindenki beszél, ám valójában senki sem hiszi el, és ragaszkodunk a régi, jól bevált termesztési módszerekhez” – vélekedett Bihari Zoltán.

„Mind a módszertanban, mind pedig fajta- és klónösszetételben váltásra lesz szükség, ha a jövőben magas szinten akarunk bortermelést művelni.”

Májer János, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, a Badacsonyi Kutató Állomás vezetője úgy véli: a balatoni borrégióban a klímaváltozás miatt a csapadékhiányos évek gyakorisága növekszik, miközben erózióveszélyt okozó, rendkívül csapadékos periódusok is előfordulnak. A hőségnapok száma magas, a besugárzás erőssége is nő, miközben alacsony hőmérséklet okozta károk, téli-tavaszi fagy is jelentkezhet.

A hozam- és termésbiztonság ennek következtében csökkenhet, korai tőkepusztulások fordulhatnak elő. Az íz- és aromaanyagok, valamint a savak eléghetnek, és erjedési problémák léphetnek fel.

Hangsúlyozta, hogy a kedvezőtlen hatások kivédhetők vagy csökkenthetők, ám az éghajlatváltozásnak kedvező hatásai is lehetnek a szőlőtermesztésre.

Kérdéseinkkel megkerestük Teszlák Pétert, a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársát is, aki elmondta: a felmelegedés következtében a fenofázisok, vagyis a szőlő fejlődési ciklusai korábbra tolódnak, esetenként lerövidülnek, emiatt pedig nehezebbé válik az optimális szüreti időpont meghatározása.

„Azonban számos pozitív hatást is ki lehet emelni. Ha például húsz évre visszamenőleg megnézzük a magyarországi adatokat, láthatjuk, hogy azokban az évjáratokban, melyekre magas átlaghőmérséklet és aszályos időszak volt jellemző, jobb vörösborok készültek” – emelte ki Teszlák Péter. Ennek oka, hogy a növény különböző védővegyületeket halmoz fel, ami átkerül a mustba és a borba is.

„Ettől a vörösborok sokkal karakteresebb, mélyebb színvilággal rendelkeznek, és erősebb, érettebb polifenol-tartalommal (a vörösbor jellemző antioxidánsaival) bírnak” – tette hozzá.

Teszlák Péter mindemellett hangsúlyozta: az új telepítéseknél szigorúan figyelembe kell venni, hogy az oltványoknál milyen alanyfajtákat használnak fel, és az egyes termőhelyeken milyen alanyfajták kombinációjában ajánlják a telepítést. Azonban – mint mondta – a fajtaváltást nagyon nehézkesnek tartja egy olyan hosszú távra tervezett kultúra esetén, mint a szőlő.

Októberben már a hatodik egymást követő hónapban dőlt meg a globális melegrekord, de idén összesen már nyolc hónapban mértek minden korábbinál magasabb átlaghőmérsékletet, és 2015 első tíz hónapja a legmelegebb volt 1880 óta, 0,86 fokkal meghaladva a 20. századi átlagot.

Csak két alkalommal nem dőlt meg a történelmi hőmérsékleti rekord: a január az eddigi második legmelegebb, az április pedig a harmadik legmelegebb volt.

Az október már 2014-ben is az addigi legmelegebb volt, de az akkori havi átlaghőmérséklet csak 0,36 fokkal haladta meg az évszázados átlagot.

A NOAA klímakutatója, Jessica Blunden kijelentette, hogy 2015 a legmelegebb év lesz a feljegyzések kezdete óta.