Kedvezőbb lehet az államháztartás hiánya idén, mint a költségvetésben szereplő 2,4 százalékos ráta – közölte Banai Péter Benő, Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által tegnap rendezett XVII. Pénzügyi Csúcstalálkozón. Az államtitkár szerint minden makrogazdasági mutató kedvező, meghaladja az uniós átlagot, így a külföldi pénzpiaci és reálgazdasági befektetők, hitelminősítők ma már nem elutasítják, hanem elfogadják és számos esetben támogatják a magyar gazdaságpolitikát. Az államadósság idén is csökkenhet, de ez jelentős feladat, mert még nem érkezett meg a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából két százalékát kitevő uniós forrás a vitatott operatív programok miatt.
Az államtitkár a növekedést segítő további intézkedések közé sorolta rövid távon az eddigi munkaerő-piaci folyamatok megőrzését (a szakképzési és a felsőoktatási rendszer átalakításával), vagy a hitelezési aktivitás erősítését, amit a bankadó csökkentése lehetővé tesz. Banai szerint a hazai gazdaságpolitika elfogadottsága jelentősen javult, és jövőre felminősíthetik az országot. A jövőre nézve komoly kihívásként értékelte a hazai szakemberhiányt és a kínai gazdaság alakulását is, ami befolyásolja a magyar növekedési kilátásokat is. A konferencián Surányi György korábbi jegybankelnök pozitívnak nevezte a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tervezett fejlesztését és a vállalatok tőzsdei megjelenésének támogatását, azt azonban illuzórikusnak nevezte, hogy kis- és közepes vállalatok jelenjenek meg a tőzsdén, hiszen nyugat-európai szemmel a mikrovállalkozás kategóriájába tartoznak.
– A növekedés forrásai elapadni látszanak, miután az európai uniós támogatásokon alapult a gazdaság bővülése, ami jövőre csökkenni fog – mondta lapunknak Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. Szerinte az elmaradt szerkezeti reformok is komoly kihívás elé állítják az országot, mivel saját bázisú növekedési forrása továbbra sincsen hazánknak. – A következő években nem lehet három százalék feletti gazdasági bővülési ütemre számítani, a magyar növekedés pályája hosszú távon valahol egy százalék körül van.
A konferencia miniszteri kerekasztalának résztvevői szerint a hazai gazdaság nem használta ki maximálisan az elmúlt két évtizedben az erőforrásaiban rejlő lehetőségeket, amelyek az elértnél nagyobb növekedést tettek volna lehetővé. Békesi László, a Horn-kormány első pénzügyminisztere szerint az ország a kelet-közép-európai régió sereghajtója lett. Ennek okaként említette, hogy a rendszerváltáskori 50 százalék körüli újraelosztási ráta máig nem változott érdemben. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is úgy vélte, a korábbi időszakban a gazdaság teljesítménye nem volt elég a versenyképességhez a magas újraelosztás mellett, ezért a költekezést mindig valamilyen külső forrásból fedezték. – Az elmúlt években az uniós forrásbeáramlás lefedte a teljesítményhiányt, a helyzet azonban változik a támogatások 2020 utáni kifutásával – tette hozzá.
