A zöldenergia jelenleg a második legnagyobb energiagenerátor a szén után, és a 2030-as évek elejére utolérheti a legpiszkosabb fosszilis tüzelőanyagot – írják az IEA kedden közzétett, a Világ energia kilátások 2015 című tanulmányában. Úgy vélik, a megújuló energia gyors ütemű növekedése a szén-dioxid-kibocsátás emelkedésének lassulásához vezethet – közölte a The Guardian.
Ugyanakkor néhány hete az IEA arra figyelmeztetett, hogy 2,7 fokkal nőhet a Föld hőmérséklete, ez pedig jelentősen meghaladja a 2 fokos veszélyességi küszöböt. A fő módosításokra továbbra is szükség van ahhoz, hogy elérjük az elfogadott éghajlati célt – hangsúlyozták. A világ vezetőinek egyértelmű irányt kell mutatniuk a globális energetikai szektor felgyorsult átalakulásával kapcsolatban – tette hozzá Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
A Nemzetközi Energia Ügynökséget korábban kritizálták azért, mert alábecsülte a megújuló energiák terjedését. Emily Rochon, a Greenpeace International szakértője azt mondta: „A lehetetlen lehetővé válik. A megújuló energiaforrások globális áttörése sokkal gyorsabban történhet a vártnál”.
Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) állandó magyar képviseletének vezetője a tanulmány megállapításai közül kiemelte: az egyik kihívást a fosszilis energiák nagyon alacsony ára jelenti. Az elmúlt évben az olajárak a mélybe zuhantak, jelenleg hordónként 50 dollár körül stagnálnak. Az alacsony olajár jó lehetőséget ad a világszinten évi 480 milliárd dollárt elérő fosszilis támogatások kivezetésére, amire India és Indonézia már tett is lépéseket az elmúlt évben – írta az MTI.
Az olaj- és gázárak ugyanakkor tartósan alacsonyan maradhatnak, és ennek többféle hatása is lehet. Az alacsony ár nem ösztönöz technológiai váltásra, a megújuló energiákba való befektetések ellen hat, egyben alááshatja az energiahatékonyság iránti kormányzati törekvéseket. Cséfalvay Zoltán szerint mindennek a geopolitikai hatásai is jelentősek lehetnek az olajexportőr országokban, visszafoghatja fejlődésüket.
A nagykövet a kiadvány megállapításaiból arra is felhívta a figyelmet, hogy a palagáz és -olaj kitermelésének árképző hatásai is vannak, ugyanis ezekből annyit tudnak kitermelni, amennyire épp szükség van, és ezáltal a kitermelők az árat alakíthatják. Ennek a következményei a nagykövet szerint még nehezen láthatók, de az világos, hogy a technológiának köszönhetően a palagáznak a globális energiapiacon árszabályozó hatásai vannak, és ez is módosíthatja az energiaellátás játékszabályait.
Az IEA azt is hangsúlyozta, hogy az OECD országok, és így az Európai Unió energiaigénye az energiahatékonyság növekedésével csökken, ezt viszont ellensúlyozza, sőt jóval meghaladja Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet és Afrika energiaigény-növekedése. Kína energiafelhasználása továbbra is nő, azonban India népessége a 2020-as évek közepére már meghaladja Kínáét, ahogy 2040-ig az előre jelzett energiaigény-növekedése is. Cséfalvay Zoltán szerint egyértelmű, hogy a jövőben India lesz az egyik fő energiafogyasztó, amely egyrészt a gazdaságának erős növekedésével, másrészt a demográfiai adatokkal magyarázható.
A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmadát adó energiaszektor átalakítása és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében november 30-án kezdődő párizsi ENSZ-klímacsúcs célja, hogy megállapodás szülessen az átlaghőmérséklet-növekedés 2 Celsius-fok alatt tartásáról.
