Átlagosan csaknem négyszázezer forintot térítettek vissza a megkárosított ügyfeleknek a pénzügyi szolgáltatók a devizahiteles-elszámoltatás, illetve a forintosítás eredményeként – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti részlegének tegnapi sajtóbeszélgetésén. Freisleben Vilmos igazgató szavai szerint a jelzálogalapú hitelek – lakás- és szabad felhasználású kölcsönök – esetén csaknem 720 ezer forint volt, míg az egyéb hiteleknél épp hogy meghaladta a kétszázezer forintot a becsapott ügyfeleknek járó összeg. A bankok és az egyéb pénzügyi szolgáltatók mérlegét összességében 734 milliárd forinttal rontotta az elszámoltatás. Ennek döntő többsége, 570 milliárd forint a bankok, 164 milliárd forint pedig az egyéb pénzügyi vállalkozások számláit terhelte.
A legnépszerűbb, s ezért legnagyobb számban felvett svájcifrank-alapú lakáshitelek átlagos havi törlesztőrészlete 104 ezer forintról 77 900-ra, azaz 26 100 forinttal csökkent, ami 25 százalékos mérséklődés. A tőketartozás átlagos összege is jelentősen, csaknem ötödével lett kisebb: nagysága nyolcmillió forintról 6,5 millió forintra zuhant. A bankok által elszámolt kamat több mint negyedével csökkent: az elszámolás előtti 5,85-ról 4,28 százalékra esett vissza.
A törlesztőrészlet nagyságát tekintve az autóhiteleknél még nagyobb mérséklődést mutatnak a számok. Az elszámoltatás előtti 47 300 forint összegről 34 600 forintra esett vissza a svájci frankban felvett átlagos gépjárműhitel nagysága, azaz 27 százalékkal kevesebbet kell fizetnie az ügyfélnek.
Az érintett 1,9 millió devizahiteles-szerződésnek több mint fele már az elszámoltatás előtt megszűnt, így a nekik járó összeget visszautalta a hitelt nyújtó bank. A felülvizsgálat nyomán pedig 66 ezer szerződés szűnt meg. Ezekben az esetekben nagyobb volt a visszajáró összeg, mint amennyivel még tartozott az ügyfél. Az árfolyamgátas szerződéseknek csaknem 92 százaléka megszűnt, s az eredeti 28,6 milliárd forintról 3,4 milliárd forintra csökkent az össztartozás.
Összességében mintegy 550 milliárd forinttal csökkent az ügyfelek bankokkal szembeni tartozása. Ebből 474 milliárd forinttal a még fennálló tartozást csökkentették a pénzügyi szolgáltatók, közel hetvenmilliárd forintnyi tartozás már a követeléskezelőkhöz került, több mint hat százalékot pedig hitelkiváltásra fordítottak. Ezen felül csaknem 185 milliárd forintot fizettek ki a valamilyen okból már megszűnt szerződések után a bankok.
A tisztességtelenül felszámolt összeg a szabad felhasználású kölcsönöknél volt a legnagyobb, több mint 276 milliárd forint, a lakáshiteleknél a jogtalanul kiszámlázott összeg 222 milliárd forintra rúgott. A visszafizetett összeg nagyságát tekintve már más kép rajzolódik ki. A szóban forgó 185 milliárd forintnak több mint a fele az autóhiteleseknek járt vissza. Az autóhitelek futamideje ugyanis jóval rövidebb, így gyorsabban kifut a tartozásra elszámolt összeg, a megmaradó pénz pedig visszajár.
Összefoglalva elmondható, hogy a még élő hitelszerződések esetében az ügyfelek háromnegyedének legfeljebb ötven százalékkal lett kisebb a havi fizetési kötelezettsége, tíz százalékának nem változott a törlesztőrészlete, és hozzávetőlegesen öt százaléknyian vannak azok az ügyfelek, akiknek most többet kell törleszteniük, mint az elszámolás előtt. Azokban az esetekben kerülhetett erre sor, amikor egy korábbi egyezség eredményeként csak kamatot kellett fizetnie az ügyfélnek, s a türelmi idő lejárt.
