Idén feltehetően már nem lesz semmi a távhőcégek államosításából. Holott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még májusban bejelentette, hogy megkezdődtek azok a tárgyalások a helyhatóságokkal, amelyek nyomán mintegy kilencven önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhet állami érdekkörbe. A miniszter által beharangozott egyeztetéseknek azonban a nyilatkozat óta nyomuk sincs. Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára pedig a napokban már arról beszélt, hogy az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. ugyan megkezdte a hazai távhőszolgáltatók átvilágítását, de az állami megjelenés a távhőpiacon már a jövő év feladatai közé tartozik. Önkormányzati körökben viszont egyelőre a távhőcégek felméréséről sem hallottak.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke elmondta: feltehetően úgynevezett holdigrendszerben működteti az átvételük után a kormány a távhőcégeket, amelyek a Főgáz Zrt. irányítása alá tartoznak majd. Ez a modell, illetve a hőszolgáltatók központosítása azonban működésképtelen. A kísérlet árát pedig az adófizetők állják majd.
Az elnök szavait alátámasztja, hogy a távhőszolgáltatóknak évente hozzávetőleg 60 milliárd forint támogatásra van szükségük ahhoz, hogy működőképesek maradjanak. Ezt az összeget egy áramdíjba épített tarifaelemen keresztül részben az ipari áramfogyasztók, részben pedig az adófizetők állják. Ez pedig a szakemberek szerint megvalósítja az Európai Unió által tiltott keresztfinanszírozást is.
Schmidt Jenő úgy véli: várhatóan törvénymódosításokra is szükség lesz a távhőtársaságok állami tulajdonba vonásához, mivel a jelenlegi jogszabályok nem engedik, hogy a polgármesteri hivatalok ingyen átadják a cégeiket, a kormányzat pedig vélhetően nem szándékozik fizetni értük. (Az országban működő több mint száz távhővállalat együttes értéke szakmai becslések szerint százmilliárdos tétel lehet.)
Az elnök megjegyezte: az önkormányzati közműcégek – az ivóvíz-, a szennyvíz- és a távhőszolgáltatók, illetve a kéményseprő-, valamint a hulladékszállító társaságok – zöme mostanra súlyos gazdasági helyzetbe jutott a rezsicsökkentések miatt. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője az M1-en ugyanakkor arról beszélt, hogy az utóbbi három évben mind a földgáznál, mind a villanyáramnál 10-10 milliárd forinttal csökkentek a lakossági rezsitartozások, ami az összes tartozás csaknem egyharmadát jelenti mindkét esetben, ez pedig a rezsicsökkentésnek köszönhető.
