Lényegében megelőlegezte a pénzintézetek számára kedvező döntést Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója, amikor a minap arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a bankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött egyezmény minden pontját betartotta. Az Erste Bank, az EBRD és az állam közötti megállapodásban az idei év elején vállalta a kormány, hogy csökkenti a bankadót, s hogy nem rak újabb terheket a bankok nyakába előzetes egyeztetés nélkül, ennek fejében 15 százaléknyi tulajdonrészt vásárolhat a bankban.
Pedig a november 6-án tartott bécsi sajtótájékoztatóján még arról beszélt a bankvezér, az Erste eláll attól a szándékától, hogy 15 százaléknyi tulajdonrészt eladjon a magyar államnak, ha a kormány nem tartja be tavaszi ígéretét. Egyrészt attól tartott, hogy nem hajtja végre a feltételek nélküli bankadócsökkentést a kormány, hanem engedve a jegybanki elképzelésnek, csak a hitelezés növelése fejében mérsékli a bankadót. Másrészt azt nehezményezte Treichl, hogy pluszteherként a kormány a bankok nyakába varrja a Quaestor-kártalanítás terheit.
Ezzel szemben a Der Standard című osztrák lapnak a napokban adott interjújában már arról beszélt, hogy Orbán Viktor az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodás összes pontját betartotta. Véleményének megváltozása egyrészt az időközben nyilvánosságra hozott bankadótervnek köszönhető, amelyből világosan látható, hogy feltételek nélkül csökken jövőre a bankadó. Másrészt annak, hogy az Alkotmánybíróság egyebek mellett a bankok által kifogásolt rendelkezést is alkotmányellenesnek tartotta a Quaestor-törvényben. A megsemmisített szabályozás szerint a Befektetővédelmi Alapba (Beva) tervezett pluszbefizetések a bankokat terhelik.
A kormány jelenleg dolgozik a törvény átszabásán, de egyelőre nem tudni, pontosan miként kezeli majd az alkotmányellenesnek tartott Beva-befizetéseket. Annyi azonban már kiderült egy szűk körű háttérbeszélgetésen, hogy ma kerülhet a kormány elé az új tervezet, s Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy a pluszterheket a pénzintézetek levonhatják bankadójuk vagy társasági adójuk alapjából. Részleteket ugyan nem tudni, de banki körökben jártas informátorunk szerint minden bizonynyal olyan megoldást terjesztenek ma a kormány elé, amely jórészt vagy akár teljesen eltüntetheti a bankok terheit. Ebből az is következik, hogy a kártalanítás költségének nagy részét nem a bankok viselik majd. A pénzintézetek adóalapjainak csökkentésével ugyanis kisebbek lesznek a költségvetés bevételei, vagyis a bebukott brókercég miatti kártalanítást – legalábbis részben – az adófizetők állják.
A bankadóról szóló törvényjavaslat egyébként még az EBRD-nek és az Erstének tett ígéretéhez képest is nagyobb bankadócsökkentést tartalmaz. A Portfólió.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egyszerű adókulcscsökkentésről lesz szó jövőre, hanem azt is tervezetbe foglalták, hogy az idei bankadó 45 százalékánál nem lehet nagyobb egyik bank különadója sem. A felső kulcs egyébként az eddigi 0,53 százalékról 0,31 százalékra csökken a korrigált mérlegfőösszeg arányában. A lap gyűjtése szerint idén a legtöbb adót, 34,9 milliárd forintot az OTP fizeti, ezt a pénzintézetet követi a K&H a maga 15,7 milliárdjával. A harmadik helyen pedig az Erste áll 14 milliárddal.
