Beperli az állam az FHB-t

A bank kizárta a magyar államot mint kisrészvényest a tőkeemelésből.

MTI
2015. 12. 30. 15:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A MNV közleményében emlékeztetett: az FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság igazgatósága december 28-án – a rendkívüli közgyűlés felhatalmazása alapján – döntött az FHB alaptőkéjének felemeléséről új részvények kibocsátásával, legfeljebb 4,45 milliárd forint mértékben.

Az állam nevében eljáró nemzeti vagyonkezelőnek a jelenlegi állapot szerint az FHB-ban 7,32 százalékos részesedése van 4 millió 832 ezer 225 részvénnyel.

Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén kezdeményezte, hogy a tőkeemelés során a már meglévő részvényeseket a tulajdonosi részesedésük arányában elsőbbségi jegyzési jog illesse meg. A közgyűlés ezt a javaslatot elutasította.

Ez egyben azt jelenti, hogy az FHB közgyűlésének és igazgatóságának döntése alapján az állam nem vehet részt a jelenlegi zártkörű részvényjegyzésen, azaz az FHB tulajdonosai egyértelműen csökkenteni kívánják a magyar állam részesedését az FHB-ban – közölte az MNV.

A tájékoztatás szerint az állam kisebbségi részvényesi jogainak védelme érdekében bírósághoz fordult az FHB társasági határozatainak hatályon kívül helyezése érdekében, és kérte a bíróságot, hogy a határozatok végrehajtását függessze fel.

Az FHB Jelzálogbank Nyrt. szerdán közleményben cáfolta, hogy jogellenes döntések vezettek volna a tőkeemeléshez.

Emlékeztetett arra, hogy a társaság december 28-i rendkívüli közgyűlésén a részvényesek nagy többséggel (89,061 százalékos igen szavazattal) döntöttek a korábbi igazgatósági felhatalmazás módosításáról úgy, hogy az alaptőke 67,5 százalékának megfelelő összeggel, de – névértéken – maximum 4,45 milliárd forinttal megemelkedhessen az alaptőke.

A bíróság kedvező döntése esetén valamennyi kisrészvényes elsőbbségi részvényjegyzési joga megnyílik, és szándéka szerint részt vehet a tőkeemelésben – hangsúlyozza közleményében az MNV.

A FHB jegyzett tőkéje 4,249 milliárd forinttal 10,849 milliárd forintra emelkedik, az új részvények ellenértékét a tulajdonosok szerdán teljes egészében megfizették – közölte a pénzintézet a BÉT honlapján.

Az új részvények névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet, 26 milliárd 216 millió 508 930 forint a társaság tőketartalékába kerül. A 2015. szeptember végi konszolidált IFRS szerinti saját tőke ezzel 82,3 milliárd forintról 112,7 milliárd forintra emelkedik.

Az alaptőke új részvények kibocsátásával történő felemeléséről a társaság december 28-i rendkívüli közgyűlését követően, annak felhatalmazása alapján az igazgatóság döntött. A megadott határidőig beérkezett, az új részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatok alapján az alaptőke-emelés 14 163 430 darab hétszáztizenhét forint kibocsátási értékű, 100 forint névértékű névre szóló, dematerializált elsőbbségi „B” sorozatú részvény, valamint 2 832 686 darab 1000 forint névértékű, 7170 forint kibocsátási értékű, névre szóló, dematerializált „C\" sorozatú törzsrészvény zártkörű kibocsátásával valósul meg.

Az új részvények átvételére a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének harminc tagját és a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-t jelölték ki.

Az új „B\" és „C\" részvénysorozatokat nem vezetik be a tőzsdére.

A közleményben kitérnek arra, hogy ez a közgyűlés nem döntött a társaság részvényeseit megillető jegyzési elsőbbség kizárásáról. Erről ugyanis a közgyűlés 2014-ben már döntött, amikor kizárta a részvényesek jegyzési elsőbbségét abban az esetben, ha az igazgatóság a közgyűlés felhatalmazása alapján dönt a társaság alaptőkéjének a felemeléséről – emlékeztettek.

A döntés akkor 99,81 százalékos igen szavazattal született meg, és az előterjesztést akkor a Magyar Állam nevében eljáró MNV is igen szavazatával támogatta – idézték fel, megjegyezve: a határozat valamennyi jelenlegi nagy, illetve kisrészvényes jegyzési elsőbbségét kizárta az igazgatóság tőkeemelési döntése esetén, tehát nem az MNV ellen irányult.

Az FHB közleményében rámutatott: mivel a jegyzési elsőbbségre vonatkozó határozatot legutóbb a rendkívüli közgyűlés nem módosította, ezért a közgyűlés 2015. december 28-án hozott határozatainak esetleges hatályon kívül helyezése sem biztosítana jegyzési elsőbbséget a magyar állam vagy a társaság más részvényesei részére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.