Vészhelyzet állt elő a zaporizzsjai atomerőműben

A zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása már több napja megszakadt, ami komoly biztonsági aggályokat vet fel. Vészhelyzeti generátorok működtetik a hűtési rendszereket. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is folyamatosan figyelemmel kíséri a zaporizzsjai fejleményeket.

A zaporizzsjai atomerőmű Fotó: HANDOUT Forrás: UKRAINIAN PRESIDENTIAL PRESS SER

A zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása már több mint három napja megszakadt, ami rekordhosszú kiesést jelent, és biztonsági aggodalmakat vet fel a háború frontvonalán lévő, hat reaktorral rendelkező létesítménnyel kapcsolatban – írja a The Guardian.

A zaporizzsjai erőmű a távolból (Fotó: Anadolu Agency/Ercin Erturk)

Az utolsó erőműbe vezető villamos vezetéket kedden – az orosz oldalon elvágták – és egyelőre nincs jel arra, hogy az erőmű áramellátását helyreállították volna. A hűtési és biztonsági rendszerek működtetésére most vészhelyzeti generátorokat használnak. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója mélyen aggasztónak nevezte a helyzetet.

A szakértők katasztrófától tartanak

Az európai szabályozók a 2011-es japán fukusimai reaktorbaleset után a zaporizzsjai atomerőműnél is stressztesztet végeztek, miszerint az atomerőműnek 72 órán keresztül külső áramellátás nélkül is működőképesnek kell lennie. 

Ukrajnai források szerint azonban ennél hosszabb időre nincs kipróbált forgatókönyv. 

Miért ilyen fontos a zaporizzsjai atomerőmű?

Oroszország 2022 márciusában foglalta el az atomerőművet, mely korábban 4 millió ukrán háztartást tudott ellátni energiával és biztonsági okokból hideg leállásba helyezték. Ukrajna az erőművet sajátjának tekinti, de a létesítmény felmerült Donald Trump és Putyin közötti tárgyalásokon is. Trump azt javasolta, hogy az Egyesült Államok vegye át annak irányítását, míg a Kreml azt közölte, hogy minden reaktort újraindítana, és az orosz hálózatra kíván csatlakoztatni.

A zaporizzsjai erőmű külső áramellátása korábban kilencszer szűnt meg. 

Kedden az utolsó elektromos vezetéket – az orosz oldalon – az erőműtől körülbelül másfél kilométerre vágták el. Az erőmű orosz üzemeltetői szerint a javítási munkálatokat az ukrán fegyveres erők folyamatos támadásai nehezítik, bár Ukrajna azt állítja, soha nem lő az erőműre vagy annak környékére, mivel ez elfogadhatatlan kockázatot jelentene. A NAÜ elmondása szerint az orosz üzemeltetők azt közölték, hogy elegendő üzemanyag áll rendelkezésükre a generátorok húsznapos működtetéséhez (utánpótlás nélkül). 

Grossi azonban azt mondta, hogy a külső áramellátás kiesése növeli a nukleáris baleset valószínűségét.

A rendelkezésre álló 18 generátor közül hét biztosítja a hűtést a helyszínen, de ha ezek meghibásodnának, ukrán források szerint fennállna a veszély, hogy a hat reaktor nukleáris tüzelőanyaga hetek alatt visszafordíthatatlanul felmelegszik, ami magolvadáshoz vezetne.

Fukusima intő példaként szolgál

Hasonló, gyorsított forgatókönyv valósult meg Fukusimában, mert a reaktorok a baleset bekövetkeztekor éppen működtek. Japánt akkor egy 9,0-s erősségű földrengés sújtotta, így a forró reaktorok automatikusan leálltak. A vészhelyzeti generátorok továbbra is hűtővizet pumpáltak a reaktorokhoz, de ezeket néhány perccel később egy szökőár tönkretette. Az erőmű három nukleáris magja három napon belül olvadt le.

Egy hete Jurij Csernyicsuk, az erőmű orosz kinevezett igazgatója azt mondta, hogy a létesítmény orosz hálózathoz történő integrálásának folyamata a végső szakaszában van. Bár szakértők szerint egy nukleáris reaktor újraindítása háborús körülmények között példátlan lenne. 

Borítókép: A zaporizzsjai atomerőmű (Fotó: AFP)