2018-ban az akkori japán miniszterelnök elismerte, hogy az állam is felelős a katasztrófáért. 2017-ben egy bíróság is így találta, a kormánynak pedig kártérítést kell fizetnie a kitelepítetteknek.
Ilyen hatásai lehetnek Fukusima katasztrófájának
Bár a katasztrófa után lezárt területek egy részére már visszaengedték az embereket, sokan akadnak, akik nem élnek a lehetőséggel, akár azért, mert időközben felépítették az életüket az ország más részén, akár azért, mert félnek. Annak ellenére is, hogy egy a katasztrófa tizedik évfordulója előtt kiadott ENSZ-jelentés szerint „nem dokumentáltak olyan káros egészségügyi hatásokat”, amelyek közvetlenül a katasztrófa okozta sugárzással függenének össze.
A dokumentum szerint a sugárzással kapcsolatos jövőbeli egészségügyi hatások „valószínűleg nem észlelhetők”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2013-ban kiadott jelentése szerint a katasztrófa nem okoz növekedést a rákos megbetegedések arányában a régióban. A tudósok úgy vélik, hogy az erőművet közvetlenül körülvevő régiót leszámítva a sugárterhelés kockázata viszonylag alacsony.
Szintén veszélytelennek találta az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt, hogy radioaktív reaktorok hűtésére használt vizet, amelyet amíg tudtak, talajvízzel és esővel összekeverve tartályokban tároltak az erőműben, végül erősen megszűrve a Csendes-óceánba engedték. Ennek ellenére a döntés feszültséget váltott ki több csendes-óceáni államban.
Kína a lépésre reagálva betiltotta a japán tengeri áruk behozatalát, ami bizony érzékenyen érintette a japán gazdaságot. Tavaly végül a két országnak sikerült megállapodnia a Kína által kifogásolt kérdésekben.
Becslések szerint a három sérült reaktorban a mai napig mintegy 880 tonna fűtőanyag van. A japán kormány harminc-negyven évre becsüli a terület teljes megtisztításának idejét, de a szakértők szerint még ez is optimista számítás. Az üzemanyag-törmelék teljes eltávolítására és végleges elhelyezésére vonatkozóan még nem született konkrét terv.
Japán azonban a megrázó tragédia dacára sem öntötte ki a fürdővízzel együtt a gyereket, és az első sokk után nem fordított végleg hátat az atomenergiának – ellenkezőleg. A japán kormány tavaly decemberben bemutatott energiastratégiája egyenesen azt tűzi ki célul, hogy az atomenergia jelenlegi 10 százalék alatti arányát 2040-re 20 százalékra emelje az ország energiamixében.
Borítókép: Hármas katasztrófa sújtotta Japán Fukusima prefektúráját (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!