Hármas tragédia sújtotta a japán régiót

Hatalmas erejű földrengés, majd szökőár sújtotta Japánt tizennégy évvel ezelőtt. Ami miatt azonban a világ megismerte és örökre megtanulta Fukusima prefektúra nevét, az az ott található atomerőmű volt, ahol a kettős természeti csapás az emberi gondatlansággal párosulva olyan katasztrófát okozott, amelynek következményeit évtizedekbe telhet felszámolni.

Hármas katasztrófa sújtotta Japán Fukusima prefektúráját Fotó: AFP

Tizennégy évvel ezelőtt, 2011. március 11-én helyi idő szerint 14 óra 46 perckor a Japánban valaha észlelt legnagyobb, 9-es erősségű földrengés rázta meg a szigetország északkeleti partvidékét. A rengés olyan erős volt, hogy a Földet kimozdította a tengelyéből.

Hármas katasztrófa sújtotta Fukusima prefektúrát (Fotó: AFP)

A földmozgás szökőárt váltott ki, amely végigsöpört Japán legnagyobb szigetén, Honsún, egész városokat téve a földdel egyenlővé. A természeti katasztrófa 18 ezer embert ölt meg, 120 ezer épületet rombolt le. Csakhogy a legrosszabb még hátravolt.

Az érintett területen, Fukusima prefektúra Okuma nevű városában áll ugyanis a Fukusima Daiicsi atomerőmű. Az erőmű berendezései észlelték a földrengést, és az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelően leállították a reaktorokat. Ekkor beindultak a vészhelyzeti dízelgenerátorok, amelyek a hűtőfolyadékot keringették a még a leállítás után is rendkívül forró magok körül.

Amikor azonban megérkezett a szökőár, a tizennégy méter magas hullám átcsapott az erőmű védművein, és elöntötte a telepet, a vészhelyzeti generátorok pedig leálltak. Az erőmű dolgozói ugyan mindent elkövettek, hogy helyreállítsák az áramellátást, az áramkimaradás miatt meghibásodtak a hűtőrendszerek, ez pedig az 1., 2. és 3. reaktorban lévő fűtőelemek túlmelegedéséhez és részleges megolvadásához vezetett.

Ennek következtében jelentős mennyiségű radioaktív anyag került a környezetbe. A baleset a nukleáris balesetek skáláján a legmagasabb, hetes besorolást kapta. Fukusimán kívül erre a szintre egyetlen másik balesetet sorolnak csupán: Csernobilt.

Az erőműben több vegyi robbanás is történt, amelyek súlyosan megrongálták az épületeket. A robbanásokban legalább 16 munkás sérült meg, míg többtucatnyi munkás sugárzásnak volt kitéve, miközben a reaktorok hűtésén és az erőmű stabilizálásán dolgoztak. A radioaktív sugárzás miatt elrendelt kitelepítésnek, amely több mint 160 ezer embert érintett, több halálos áldozata is volt, többnyire kórházi betegek.

A fukusimai atomerőmű katasztrófája a nukleáris balesetek skáláján a legmagasabb besorolást kapta (Fotó: AFP)

A japán parlament vizsgálóbizottsága szomorú megállapítást tett az okokkal kapcsolatban, szerintük „egyérteműen ember okozta katasztrófa” volt a fukusimai. Jelentésük szerint az atomerőművet üzemeltető energiavállalat, a Tepco nem tartotta be a biztonsági követelményeket, illetve nem készült fel egy ilyen katasztrófára. Ennek ellenére az egyetlen büntetőügyben, ami a katasztrófa kapcsán indult, a Tepco három korábbi vezetőjét a bíróság felmentette.

2018-ban az akkori japán miniszterelnök elismerte, hogy az állam is felelős a katasztrófáért. 2017-ben egy bíróság is így találta, a kormánynak pedig kártérítést kell fizetnie a kitelepítetteknek.

Ilyen hatásai lehetnek Fukusima katasztrófájának

Bár a katasztrófa után lezárt területek egy részére már visszaengedték az embereket, sokan akadnak, akik nem élnek a lehetőséggel, akár azért, mert időközben felépítették az életüket az ország más részén, akár azért, mert félnek. Annak ellenére is, hogy egy a katasztrófa tizedik évfordulója előtt kiadott ENSZ-jelentés szerint „nem dokumentáltak olyan káros egészségügyi hatásokat”, amelyek közvetlenül a katasztrófa okozta sugárzással függenének össze. 

A dokumentum szerint a sugárzással kapcsolatos jövőbeli egészségügyi hatások „valószínűleg nem észlelhetők”. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 2013-ban kiadott jelentése szerint a katasztrófa nem okoz növekedést a rákos megbetegedések arányában a régióban. A tudósok úgy vélik, hogy az erőművet közvetlenül körülvevő régiót leszámítva a sugárterhelés kockázata viszonylag alacsony.

A katasztrófa miatt kitelepítettek közül sokan nem tértek vissza (Fotó: Kyodo News)

Szintén veszélytelennek találta az ENSZ szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azt, hogy radioaktív reaktorok hűtésére használt vizet, amelyet amíg tudtak, talajvízzel és esővel összekeverve tartályokban tároltak az erőműben, végül erősen megszűrve a Csendes-óceánba engedték. Ennek ellenére a döntés feszültséget váltott ki több csendes-óceáni államban. 

Kína a lépésre reagálva betiltotta a japán tengeri áruk behozatalát, ami bizony érzékenyen érintette a japán gazdaságot. Tavaly végül a két országnak sikerült megállapodnia a Kína által kifogásolt kérdésekben.

Becslések szerint a három sérült reaktorban a mai napig mintegy 880 tonna fűtőanyag van. A japán kormány harminc-negyven évre becsüli a terület teljes megtisztításának idejét, de a szakértők szerint még ez is optimista számítás. Az üzemanyag-törmelék teljes eltávolítására és végleges elhelyezésére vonatkozóan még nem született konkrét terv.

Japán azonban a megrázó tragédia dacára sem öntötte ki a fürdővízzel együtt a gyereket, és az első sokk után nem fordított végleg hátat az atomenergiának – ellenkezőleg. A japán kormány tavaly decemberben bemutatott energiastratégiája egyenesen azt tűzi ki célul, hogy az atomenergia jelenlegi 10 százalék alatti arányát 2040-re 20 százalékra emelje az ország energiamixében.

Borítókép: Hármas katasztrófa sújtotta Japán Fukusima prefektúráját (Fotó: AFP)