A bizottsági prognózis szerint a termelés növekedését a világpiaci kereslet élénkülése és a továbbra is erőteljes belpiaci fogyasztás teszi lehetővé, de nem mindenütt. A tejfelvásárlás várhatóan csökken például Finnországban, Svédországban és Görögországban. A tejfelvásárlás növekedésére pedig leginkább Írországban, Lengyelországban, Dániában, Észtországban és Lettországban lehet számítani. Az EU átlagának megfelelő növekedés várható Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Hollandiában. Ehhez persze nem csak termelői beruházások szükségesek, hanem – ahogyan azt nemrég Mélykúti Tibor, a terméktanács elnöke is megfogalmazta egy szakmai rendezvényen – feldolgozói beruházások is. Az ágazati fejlesztések hiányában – állítja az Európai Bizottság is – nem állhat meg a tejtermelés csökkenése, s indulhat meg a növekedés az Egyesült Királyságban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.
Az Európai Bizottság adatai szerint az év első kilenc hónapjában Magyarországon – az említett nyomott árak mellett – 5,4 százalékkal nőtt a nyers tej felvásárolt mennyisége az egy évvel korábbihoz viszonyítva. (Az uniós tagállamok közül csak Írországban volt a magyarországinál erőteljesebb, 9,9 százalékos felvásárlásbővülés.) Novemberben a nyerstej-felvásárlás a 2014. novemberit 4 százalékkal haladta meg Magyarországon, ám a 2015. októberitől még így is 4 százalékkal elmaradt. A KSH adatai szerint Magyarországon a tej és a tejtermékek értékesítésének nettó árbevétele 2014-ben 246 milliárd forint volt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!