Ködbe burkolózó vagyonok

Gyorsan döntött a parlament az adóhatóság politikai irányítás alá helyezéséről.

Véget vethet a vagyonosodási vizsgálat gyakorlatának az adóhatóság és az adószabályozás átalakítása, mivel szigorúbb feltételhez köti az ellenőrzés elindítását. Lényegében csak akkor nézhet utána a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak, hogy miként jutott valaki a bevallott jövedelméhez képest kiemelkedően nagy vagyonhoz, ha a nyomozó hatóság már büntetőeljárást indított ellene. A parlament által tegnap elfogadott módosítás indoklásában az áll: a vagyonosodási vizsgálat során akkor van lehetőség a jövedelem becslésére, ha vagyon elleni bűncselekményről, pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekményről, költségvetést károsító bűncselekményről, pénzmosásról és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményről van szó. A fenti indoklásban a becslés alkalmazása arra utal, hogy korábban az adóhivatal maga dönthette el, mekkora adóalapot állapít meg az olyan adózók esetében, akiknél egyértelmű volt, hogy bevallott jövedelmük nem fedezhette volna a kiadásaikat.

Ebből következik, a hivatal dolgozóinak kezét megköti az új szabályozás. Az adóhivatal feladatát más hatóságokra ruházza át. Pedig a jelek szerint nagy igény lenne a kutakodásra. Az utóbbi években számos kormánypárti politikussal és személlyel kapcsolatban felvetődött, hogy szükség volna a vizsgálatra. Az utóbbi hónapokban többek között Andy Vajna, Giró-Szász András, Mészáros Lőrinc, Matolcsy György, Kósa Lajos, Lázár János, Orbán Viktor és veje, Tiborcz István került a célkeresztbe, de az ellenzék rendszeresen kezdeményez vizsgálatokat más kormánypárti politikusok és a holdudvarukban lévő üzletemberek ellen is.

Sokatmondó lehet, hogy Papcsák Ferenc fideszes politikus egyszer azt is kijelentette, hogy ellenzi a politikusok elleni vagyonvizsgálatokat. Korábban a NAV évente nagyjából kétezer vagyonosodási vizsgálatot végzett el, és az esetek háromnegyedében talált is valamit. Az ellenőrzések nagy része azért indult, mert a hivatal dolgozóinak lett gyanús az adózó, de egy kisebb hányadát más hatóság, szervezet vagy személy kezdeményezte. Persze a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséhez indok is kell, például az, hogy az adott személy bizonyíthatóan többet költ a legális bevételénél. A módosítást követően viszont csak abban az esetben becsülheti meg az adóhatóság, hogy mekkora jövedelmet titkolt el az adott személy, ha más hatóság már büntetőeljárást indított ellene.

Az adószabályozás változtatásait azonban nemcsak a vagyonosodási vizsgálatok megnehezítése miatt érik támadások, hanem azért is, mert a hivatal vezetését szakmai kezekből átadják egy, a politika által kinevezett személynek, aki a hírek szerint Tállai András, a változtatást levezénylő kormánybiztos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára lesz. A szakértők szerint így a hivatal teljes egészében a kormány irányítása alá kerül. Az adóhatóság szervezeti átalakításáról szóló törvénytervezetet egyébként hétfőn nyújtotta be a kormány, azt tegnap az Országgyűlés kivételes eljárással már meg is szavazta.

Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke lapunknak arról beszélt, hogy utoljára 2011-ben alakították át az adóhatóságot, egy ekkora kaliberű szervezethez azonban nem lenne szabad négy-öt évenként ilyen szinten hozzányúlni és ide-oda lökdösni. Hangsúlyozta, hogy a szakmai szervezetek semmilyen hatástanulmányt nem kaptak, ilyen dokumentum nem előzte meg a változtatást. Egyetértett az ellenzéki pártok parlamentben elhangzott tegnapi véleményével, amelyek szerint a személycserék miatt erőltették át a módosítást.

– Nem látunk törvényi garanciát arra, hogy működőképesek lesznek a változtatások. Nincs olyan a törvényben, ami garantálná, hogy a Tállai Andrásék által gyakran emlegetett 180 napos ellenőrzési határidőt valóban betartanák. Ezt ugyanis újra és újra meg lehet majd hosszabbítani – tette hozzá a szakmai szervezet alelnöke.

Szerinte nincs válasz arra, hogy miért lesz így hatékonyabb a NAV, de úgy vélte, nem azon múlik, hogy az NGM-be integrálódik-e a szervezet, vagy sem. Mint mondta, inkább azon kellene gondolkodni, hogy miként rendezhető a rendkívül magas behajtási hátralék, ami már kétezermilliárd forint fölött jár. Hozzátette, a NAV évente 11,5 milliárd forintot szed be az adózóktól, így korántsem elhanyagolható ez a kintlévőség. – A kérdés az, hogy ezt az államtitkárság miként fogja majd behajtani, minden más szinte teljesen mellékes. Formális változtatásról van szó, ami valójában nagyban nem befolyásolja majd az életünket – jelentette ki Vadász Iván.

Tállai András tegnap a szavazást követő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a NAV eddig adóhivatal volt, most központi hivatallá alakul. A legjelentősebb változásnak a regionális főigazgatóságok létrejöttét nevezte. Tállai személyi változásokról nem beszélt, annyit azonban elmondott, hogy a szakmai munkát négy helyettes államtitkár, a közvetlenül nem szakmai munkát pedig egy főigazgató irányítja. Újságírói kérdésre pedig azt felelte, egyelőre nem tudni, hány embert küldenek el az adóhatóságtól, de jelenleg létszámstop van a szervezetnél. Kiemelte, hogy a közvetlenül a gazdasági tárca alá tartozó adóhatóság gyakori az európai államokban.

Pedig a személyi kérdések különösen érdekesek lehetnek, az ellenzék egyenesen odáig megy, hogy az egész átalakításra a személyi változtatások miatt volt szükség. Az Együtt szerint a NAV nemzetgazdasági tárcába olvasztásának célja, hogy a hatóság ellenőrzése átláthatatlan módon a kormány kezébe kerüljön, így könnyebbé válik majd a lopás és a korrupció elkendőzése. Szelényi Zsuzsanna országgyűlési képviselő közleményében kitért rá: a javaslat megnyitja az utat, hogy a minisztérium alá rendelt adóhivatal kézi vezérléssel akár politikai zsarolás céljára is felhasználható legyen. Hozzátette, pártja szerint elfogadhatatlan, hogy az új szabályozással a Fidesz–KDNP gyengíti a vagyonosodási vizsgálatok hatékonyságát, és ezzel megkönnyíti a korrupt politikusoknak, vállalkozóknak, sőt a szervezett bűnözés résztvevőinek, hogy tevékenységüket folytassák.

Lukács László, a Jobbik vezérszónoka az Országgyűlésben azt kifogásolta, hogy bűncselekmény gyanúja esetén sem lehet majd elszámoltatni a NAV vezetőjét mentelmi joga miatt, miközben a hatóság gyakran úgy bánik az adózókkal, mint a bűnözőkkel. Az MSZP-s Burány Sándor arról beszélt, hogy ezentúl egy fideszes országgyűlési képviselő utasíthatja a NAV-ot, és betekinthet bármelyik állampolgár adóügyeibe.