Véget vethet a vagyonosodási vizsgálat gyakorlatának az adóhatóság és az adószabályozás átalakítása, mivel szigorúbb feltételhez köti az ellenőrzés elindítását. Lényegében csak akkor nézhet utána a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) annak, hogy miként jutott valaki a bevallott jövedelméhez képest kiemelkedően nagy vagyonhoz, ha a nyomozó hatóság már büntetőeljárást indított ellene. A parlament által tegnap elfogadott módosítás indoklásában az áll: a vagyonosodási vizsgálat során akkor van lehetőség a jövedelem becslésére, ha vagyon elleni bűncselekményről, pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekményről, költségvetést károsító bűncselekményről, pénzmosásról és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményről van szó. A fenti indoklásban a becslés alkalmazása arra utal, hogy korábban az adóhivatal maga dönthette el, mekkora adóalapot állapít meg az olyan adózók esetében, akiknél egyértelmű volt, hogy bevallott jövedelmük nem fedezhette volna a kiadásaikat.
Ebből következik, a hivatal dolgozóinak kezét megköti az új szabályozás. Az adóhivatal feladatát más hatóságokra ruházza át. Pedig a jelek szerint nagy igény lenne a kutakodásra. Az utóbbi években számos kormánypárti politikussal és személlyel kapcsolatban felvetődött, hogy szükség volna a vizsgálatra. Az utóbbi hónapokban többek között Andy Vajna, Giró-Szász András, Mészáros Lőrinc, Matolcsy György, Kósa Lajos, Lázár János, Orbán Viktor és veje, Tiborcz István került a célkeresztbe, de az ellenzék rendszeresen kezdeményez vizsgálatokat más kormánypárti politikusok és a holdudvarukban lévő üzletemberek ellen is.
Sokatmondó lehet, hogy Papcsák Ferenc fideszes politikus egyszer azt is kijelentette, hogy ellenzi a politikusok elleni vagyonvizsgálatokat. Korábban a NAV évente nagyjából kétezer vagyonosodási vizsgálatot végzett el, és az esetek háromnegyedében talált is valamit. Az ellenőrzések nagy része azért indult, mert a hivatal dolgozóinak lett gyanús az adózó, de egy kisebb hányadát más hatóság, szervezet vagy személy kezdeményezte. Persze a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséhez indok is kell, például az, hogy az adott személy bizonyíthatóan többet költ a legális bevételénél. A módosítást követően viszont csak abban az esetben becsülheti meg az adóhatóság, hogy mekkora jövedelmet titkolt el az adott személy, ha más hatóság már büntetőeljárást indított ellene.