Mélyütés az eurázsiai egységnek

Maradandó sérülést szenvedhet az eurázsiai együttműködés, ha nem egyeznek meg az oroszok és a törökök.

Oroszország emellett megtiltotta a saját utazási irodáinak, hogy Törökországba szervezzenek turistautakat. Márpedig az ország az egyiptomi válság után az orosz turisták egyik kedvenc célállomása lett, csak a tavalyi évben hárommillióan utaztak oda. Ma a török gazdaság egytizedét pedig éppen a turizmus adja, így a mostani lépés nyomán több tíz milliárd dollár eshet ki. Ráadásul az idegenforgalmi szektor Törökországban kétmilliónál is több embert foglalkoztat, ezért bizonyosra vehető, hogy a munkanélküliségi adatoknak sem fog jót tenni a korlátozás.

Tovább súlyosbíthatja a helyzetet, hogy Oroszország leállítja az építőipari szolgáltatásimportját. Ennek harmadát korábban Törökország adta, így az újabb török munkavállalók nehéz helyzetbe kerültek. De nem feledkezhetünk meg a török zöldség- és gyümölcsimport leállításáról sem. Ez azért érinti súlyosan a török mezőgazdaságot, mert ez az ágazat éppen a kelet-ukrajnai konfliktus miatt Oroszország ellen elrendelt nyugati embargó miatt lendült fel.

Így nem véletlen, hogy a szakértők ma azzal számolnak, hogy Törökországnak jóval nagyobb veszteséget jelent majd a kirobbant gazdasági háború, mint Oroszországnak. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) számításai szerint az orosz intézkedések 2016-ban 0,3-0,7 százalékkal lassíthatják a török gazdaságot.

Oroszországban a hatás inkább az infláció emelkedésében mutatkozhat meg, ugyanis felélénkülhet a hazai turizmus, amelynek szűkösek a kapacitásai, így emelkedhetnek az árak. Emellett a török élelmiszerekre kirótt importtilalom miatt tovább növekedhet a zöldségek és gyümölcsök ára Oroszországban.

Az orosz–török gazdasági háborúban így mindkét fél veszít, azonban kérdéses, hogy a két ország meddig megy el a harcban. Deák András György, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének energetikai szakértője ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: most mindkét fél nyomást próbál gyakorolni egymásra, és először február–március környékén lesznek láthatók, hogy az előrejelzett veszteségek mennyiben fognak jelentkezni a török gazdaságban. Mint mondta, ha az elkövetkező két-három hónapban nem tud megegyezni a két ország, akkor egy maradandóan rossz viszony első lépéseit láthatjuk, ami visszafordíthatatlan lesz.

A szakember kiemelte: a török külpolitika az elmúlt években elszabadult hajóágyúként viselkedett, megbízhatatlan és kiszámíthatatlan lett, azonban ugyanezeket a tüneteket tapasztalhatjuk napjainkban Oroszország esetében is. A mostani nyomásgyakorlás Oroszországról is olyat mond el, amit eddig nem tapasztaltunk, így számunkra az orosz–török gazdasági háború leginkább azt üzeni, hogy kisebb buktatók miatt még egy jó gazdasági viszony is könnyen ki tud siklani.