Megjelent a kormány mintagazdaságokról szóló határozata, amely az e gazdaságok kialakításához szükséges feltételeket tartalmazza. A mintagazdaságokat a földművelésügyi miniszter javaslata alapján a kormány jelöli ki, a miniszter január közepéig állítja össze a javasolt listát. A kormány kétféle mintagazdaságot képzel el: az állami ménesgazdaságot, valamint a magántulajdonban lévő gazdálkodó szervezetet. Mindkettő gazdálkodhat állami és magántulajdonú földön egyaránt, a mintagazdaság által használt, állami tulajdonú föld tartósan a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) részét képezi.
A kormány üzenetének középpontjában egyébként a kis gazdálkodók helyzetének javítása szerepel, ám ezek mellett a kormányhoz közel állók nagy cégeit is előnyös helyzetbe hozza. Ezt azzal éri el, hogy mintagazdaságnak nyilvánítja azokat, így az általuk bérelt állami földek nem jelennek meg az árveréseken – hívják fel a figyelmet szakértők. Hozzáteszik, hogy a mintagazdaságok iparűzésiadó-, helyiadó- és Ekáer-kedvezményekre is esélyesek, előnyt élvezhetnek az uniós és országos pályázatoknál, nagyberuházásaik pedig nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősülhetnek. Az állami mintagazdaság kategória „normális” is lenne, de kár leszűkíteni a ménesgazdaságokra – vélik a szakértők. Az állam ugyanis csak a saját földjén csinálhat azt, amit akar. Még akkor is így van ez – mutatnak rá –, ha a közpénzek elherdálása szempontjából Lázár János elhíresült véleményének igenis van valóságalapja. A miniszter az állami tulajdonú gazdaságokra vonatkozóan fogalmazott úgy, hogy azokat „szétlopták, ellopták, szétcsalták”.
Állami ménesgazdaságok márpedig eddig is voltak, és – a kormányhatározat szerint – lesznek a jövőben is. A bábolnai mellett a szilvásváradi és a mezőhegyesi állami ménesgazdaságok számíthatnak majd a kitüntető – és számos kedvezménnyel járó – állami figyelemre. Utóbbit újra kívánja alapítani az állam, a cél érdekében a miniszterelnök a tervek szerint kormánybiztost nevez ki, előreláthatólag Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő személyében. Arról mostanában nemigen van szó, hogy a mezőgazdasági bizottság alelnöki tisztségét is betöltő képviselő cége, a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt. a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben és Eperjesen összesen 151,5 hektárnyi terület kapott pályázat nélkül az államtól nem is olyan régen.
Az állami ménesgazdaságnak mindenesetre több szakmai feltételt kell egyszerre teljesítenie, például magas színvonalon kell tenyésztenie a tevékenységi körébe utalt lófajtákat. A mezőgazdasági termelő szervezet magántulajdonú mintagazdasággá ugyancsak több feltétel együttes teljesítése esetén jelölhető ki, például legalább ötéves termékpálya-integrációt kell működtetnie, több megyére kiterjedően. Nem mellékesen a kormánnyal stratégiai megállapodást kell kötnie, továbbá átláthatónak kell lennie.
Utóbbi ismérvek számos, integrációt is működtető agrárvállalkozásra ráillenek, egyelőre mégis csak néhány nagyobb magántulajdonú agrárcéget emlegetnek igazán esélyesnek a mintagazdasági státusra. Például Csányi Sándor OTP-vezér két cégét: a Bóly Zrt.-t és a Dalmand Zrt.-t. Utóbbiak hátteréből már eltűnt a korábbi offshore-gyanús szingapúri társaság, így ez nem akadálya a felminősítésnek. A harmadik a Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke vezetésével működő – de külföldi tulajdonosi hátterűként elkönyvelt – Mezőfalvai Mezőgazdasági Zrt.
Kérdés, utóbbi esetében hogyan biztosítják az átláthatósági kritériumot – hívja fel a figyelmet az említett megfigyelő, aki azt is nehezményezi, hogy a kormány magántulajdonú cégek mintagazdasággá minősítésével egyértelműen rontja a versenyhelyzetet. Erre példaként Csányi Sándort említi, akinek vagyona a Forbes magazin összesítése szerint 287,9 milliárd forintot tesz ki, és csaknem annyi készpénze van Szingapúrban, mint amennyit magyarországi agrárérdekeltségei érnek együttesen.
