Odacsapnak végre az offshore-nak?

Forradalmi változás jöhet a teherfizetések „optimalizálásának” helyzetében.

Ezen a héten hagyta jóvá az Európa Tanács azt a megállapodást, amellyel Svájc és Liechtenstein csatlakozik az Európai Unió új, automatikus információcsere-rendszeréhez. Ennek lényege, hogy a részt vevő országok kijelölt hatóságainak automatikusan meg kell osztaniuk az országukban tartott bankszámlák és tulajdonosaik adatait a többi állam hatóságaival. Ezzel az unió tovább erősítené az adóelkerülés elleni harcát. – Forradalmi változás, hiszen az unió valójában az OECD (a gazdaságilag legfejlettebb államok együttműködési szervezete) országai által létrehozott megállapodást ültette át saját irányelvébe. Az  OECD-megállapodást már 74 ország írta alá, mintegy 90-en jelezték csatlakozási szándékukat – mondta lapunknak Fajcsák Gábor, az RSM DTM adómenedzsere. Szerinte két év múlva a szabályozás szinte lehetetlenné teszi az offshore-ügyletek titokban tartását. A nyilvános és átlátható környezetben minden bankszámlaadathoz hozzáférnek majd az adóhatóságok. Az EU-tagállamoknak és Liechtensteinnek 2015 végéig, Svájcnak és az egyetlen uniós kivételnek, Ausztriának 2016 végéig kell saját szabályozásukba illeszteniük az új rendelkezéseket.

Fajcsák Gábor elmondta, eddig csak a kamatjövedelmeket kellett megosztaniuk egymással az országoknak, az új rendszer mindent láthatóvá tesz, ami a bankokban történik. Így nem maradhatnak rejtve többek között sem svájci, sem luxemburgi, sem pedig Seychelle-szigeteki bankszámlák tulajdonosai. Az információcserében a kamatjövedelmeken túl minden más bevételt és a számlaegyenlegeket is ki kell adni, nem lehet a bankoknál titkos, azonosítás nélküli számla. Ha mégis megpróbálkoznak valami ilyesmivel, a lebukás biztosra vehető. A szabályok is tovább szigorodnak, a világ nagy részén két éven belül belül megszűnik, vagy legalábbis rendkívül bonyolulttá és költségessé válik az „offshore-ozás”, a klasszikus adóparadicsomokban is.

– Természetesen mindig lesznek ügyeskedők, akik a törvényeket képesek kijátszani. A vadkeleti korszak azonban véget érni látszik, és új, tisztább időszak kezdődhet az adózásban – összegezte Fajcsák Gábor. Hozzátette, Magyarország aktívan részt vesz a programban, s egyre több olyan törvényt módosít a kormány, ami az új elvet követi. Szerinte számos vagyonosodási vizsgálat indulhat a rendszernek köszönhetően, és egyre több csalót buktathat meg az adóhatóság. Példaként említette: ha valaki eddig svájci bankszámláján keletkezett jövedelmeket nem vallott be Magyarországon, annak most, hogy az egyenlegek adóhatóság számára is megismerhetővé válnak, komoly adókockázata keletkezik, nagy valószínűséggel vizsgálatra számíthat.

Nem látja ennyire egyszerűnek a helyzetet Hopkó Iván. A lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint, ha mind a 28 tagország együttműködik a kérdésben, akkor az amerikai cégek visszafoghatják majd adóoptimalizáló tevékenységüket az unión belül. Az EU-s cégek esetében ez nem biztos – azon múlik majd, hogy a cégek csődbevitelét, felszámolását fogják-e szankcionálni. Szerinte kérdés az is, hogy 2017-ig felpuhul-e az irányelv. Kiemelte, az adóügyek már globális méretben sem tekinthetők az egyes országok szuverén ügyének. Az államok ma már nem hozhatnak más országtól teljesen független adópolitikai döntéseket, illetve nem tudnak egyedül ilyen problémákat megoldani.

A közgazdász hangsúlyozta, az új rendszer akkor működhet hatékonyan, ha egyúttal bevezetik a lapunkban már bemutatott áfakapu- és számlakapurendszert. Ez lényegében annyit jelent, hogy az interneten tárolt adatokkal működő, úgynevezett felhőalapú számlázást lehetne bevezetni a nagy forgalmat lebonyolító üzletek nyomon követésére. Így automatizáltan adóznának a nagy cégek, de még a bérekre rakódó közterheket is egy zárt rendszeren keresztül fizetnék. Ezt a rendszert folyamatosan nyomon követhetné az adóhatóság. Mint arról már korábban beszámoltunk, a magyar szabályok megengedik, hogy valaki büntetlenül hozza haza offshore-paradicsomban elrejtett vagyonát. Mindössze egy tízszázalékos adó befizetésére van szükség az eltitkolt jövedelem legalizáláshoz, és emellett előírás az is, hogy a pénzt egy éven keresztül állampapírban kell tartani. Ezután azonban szabadon felhasználható lesz.