Nem látja ennyire egyszerűnek a helyzetet Hopkó Iván. A lapunknak nyilatkozó közgazdász szerint, ha mind a 28 tagország együttműködik a kérdésben, akkor az amerikai cégek visszafoghatják majd adóoptimalizáló tevékenységüket az unión belül. Az EU-s cégek esetében ez nem biztos – azon múlik majd, hogy a cégek csődbevitelét, felszámolását fogják-e szankcionálni. Szerinte kérdés az is, hogy 2017-ig felpuhul-e az irányelv. Kiemelte, az adóügyek már globális méretben sem tekinthetők az egyes országok szuverén ügyének. Az államok ma már nem hozhatnak más országtól teljesen független adópolitikai döntéseket, illetve nem tudnak egyedül ilyen problémákat megoldani.
A közgazdász hangsúlyozta, az új rendszer akkor működhet hatékonyan, ha egyúttal bevezetik a lapunkban már bemutatott áfakapu- és számlakapurendszert. Ez lényegében annyit jelent, hogy az interneten tárolt adatokkal működő, úgynevezett felhőalapú számlázást lehetne bevezetni a nagy forgalmat lebonyolító üzletek nyomon követésére. Így automatizáltan adóznának a nagy cégek, de még a bérekre rakódó közterheket is egy zárt rendszeren keresztül fizetnék. Ezt a rendszert folyamatosan nyomon követhetné az adóhatóság. Mint arról már korábban beszámoltunk, a magyar szabályok megengedik, hogy valaki büntetlenül hozza haza offshore-paradicsomban elrejtett vagyonát. Mindössze egy tízszázalékos adó befizetésére van szükség az eltitkolt jövedelem legalizáláshoz, és emellett előírás az is, hogy a pénzt egy éven keresztül állampapírban kell tartani. Ezután azonban szabadon felhasználható lesz.
