Olcsón tartják a hazai munkaerőt

A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint a nettó minimálbérnek el kellene érnie a létminimumot.

Világossá kellene tenni, hogy alacsony bérekkel, „szociális dömpinggel” nem versenyezhetünk – fogalmazott a jövő évi, bruttó hatezer forintos minimálbér-emelésről lapunknak Pogátsa Zoltán. A Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint a mostani lépés „édeskevés”, és jó lenne alapelvként rögzíteni, hogy munkából senki ne kereshessen kevesebbet, mint a létminimum szintje. Ettől távol vagyunk, a mostani érték – még a jövő évre vonatkozó egyezséggel együtt is – katasztrofális, hiszen a bruttó 111 ezer forintra emelkedő minimálbér nettója körülbelül 72 ezer forint körül alakul, miközben az egy főre számított létminimum 93 ezer forint. (Ez az év elején még 87 510 forint volt, ezzel számoltak év közben a szakszervezetek – a szerk.)

A szociális partnerek nagy része – ahogy az várható volt – tegnap aláírta a megállapodást arról, hogy a bruttó minimálbér a jelenlegi 105 ezer forintról 111 ezerre nő, a garantált bérminimum pedig bruttó 129 ezerre. Arról nem beszéltek, hogy a minimálbérnél a bruttó hatezer forintos emelésből a dolgozók mennyit kapnak majd kézhez. A minimálbér nettója a mostani 68 700 forintról nagyjából 72 ezer forintra emelkedik, vagyis a növekedés majdnem felét az állam viszi el. Ez a korábbi években is így volt, ezért is követelték egyes szakszervezetek, hogy csökkenjen az állami elvonás, illetve a teljes munkaidős foglalkoztatásban a minimálbér nettója érje el az egy főre számított létminimum értékét.

Mivel erről nem tettek említést a szövegben, így a megállapodást nem írta alá a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel mégis tető alá hozott egyezség után Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a többi között azzal érvelt, hogy az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg jövőre. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, hozzátéve, hogy a kabinet a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét.

– Jelenleg 1,2 millió olyan ember van, aki a létminimumnál kevesebbet keres, és közülük 200 ezren az államtól kapnak ilyen kevés pénzt, például az óvónők. Az állam a nettó 93 ezer forintot Pogátsa Zoltán szerint könnyen ki tudná fizetni, hiszen például csak a több kulcsos adó „elhagyásával” 500 milliárdról mondott le korábban. Ennek töredéke is elég lenne az említett cél eléréséhez. A közgazdász szerint a gazdasági szereplők nagy többsége is könnyen ki tudna termelni magasabb minimálbért. Egy 2-3 éves program kellene arra, hogy a cégek ehhez alkalmazkodjanak, amelyik vállalat pedig nem képes erre, annak nincs létjogosultsága – tette hozzá.

Hasonlóan érvelt a Magyar Nemzetnek Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Mint fogalmazott, olyan jelentős a magyar bérek lemaradása az európai átlagtól, hogy ilyen apró emeléssel nem jutunk sokra. Ráadásul rossz úton is járunk, mert nem az olcsó bérekkel kellene versenyben maradni, hanem inkább a minőséggel, a tudással. A munkaadói oldalon gyakran azzal érvelnek, hogy sok vállalat csak alacsony bérekkel tudja fenntartani magát, és nyilván a turisták is azért jönnek szívesen hozzánk, mert „olcsók vagyunk”. Ez azonban nem lehet perspektíva egy ország számára – fogalmazott.

Az említett érvelés egyébként a bártárgyalásokon az utóbbi hetekben rendszeresen előkerült a munkaadói oldalon. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc tegnap is arról beszélt, hogy az egyezséggel – amelyet méltányosnak és még vállalhatónak nevezett – a munkaadói oldal jelentős vállalást tett, a két bértétel (a minimálbér és a garantált bérminimum) közvetlen hatása ugyanis mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának. – Kérdés, hogy a kötelező emelések megtétele után lesz-e forrás a vállalkozásoknál arra, hogy a valóban kvalifikált munkát meg tudják fizetni, differenciáljanak és ösztönözzenek – fogalmazott a főtitkár. – Ha az olcsósággal versenyzünk, akkor aki tudja, keresni fogja az elmenetel lehetőségét, és inkább külföldön vállal munkát az itthoni bérek többszöröséért. Itthon pedig marad a munkaerőhiány egyre több ágazatban – hívta fel a figyelmet egy másik aspektusra Csath Magdolna, aki úgy fogalmazott: „Nem látom ennek a pozitív végkifejletét, ez így önleépítő stratégia”. Ráadásul az alacsony béren élők a pluszpénzt valószínűleg nem megtakarítani fogják, hanem elköltik, pörgetve ezzel a fogyasztást. A kormányoldalon szükség lenne alapvető koncepcióváltásra, bár – ismerte el – nyilván erős a nyomás a cégek részéről, hogy olcsó maradjon a hazai munkaerő.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a térségben, például Csehországban is hasonló nagyságú a minimálbér, Csath Magdolna azzal válaszolt: Magyarországon a munkavállalók csaknem negyede élhet minimálbéren vagy az alatt, más országokban viszont ez nem jellemző, különösen ott, ahol korszerűbb a gazdaság szerkezete, több a tudásalapú és kevesebb az összeszerelő tevékenység a gazdaságban. A tegnap aláírt béralku érdekessége, hogy végül – ahogy szinte minden évben – a kormány akarata érvényesül, amihez a munkaadók és a munkavállalók képviselői lényegében asszisztálnak. Még tavasszal Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal, 110 775 forintra emelkedhet a legkisebb bér. A most kialkudott összeg szinte pontosan ennyi lett, vagyis hiába a hetekig tartó béralku, a szakértők szerint ez nem több színjátéknál.

Az is érdekes, hogy a szakszervezetek miért nem tudják végigvinni akaratukat, miközben egyes nyugat-európai országokban az érdekképviseletek szükség esetén tízezreket képesek mozgósítani. Itthon viszont még az elmúlt év végi béralku sem teljesült. Abban ugyanis szerepelt, hogy idén tavaszig megegyeznek a munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korkedvezmény rendszerének ügyében, de ez nem történt meg. A mostani egyezségben a nemzetgazdasági tárca azt vállalta, hogy az említett kérdésekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket.