Olcsón tartják a hazai munkaerőt

A lapunknak nyilatkozó közgazdászok szerint a nettó minimálbérnek el kellene érnie a létminimumot.

– Jelenleg 1,2 millió olyan ember van, aki a létminimumnál kevesebbet keres, és közülük 200 ezren az államtól kapnak ilyen kevés pénzt, például az óvónők. Az állam a nettó 93 ezer forintot Pogátsa Zoltán szerint könnyen ki tudná fizetni, hiszen például csak a több kulcsos adó „elhagyásával” 500 milliárdról mondott le korábban. Ennek töredéke is elég lenne az említett cél eléréséhez. A közgazdász szerint a gazdasági szereplők nagy többsége is könnyen ki tudna termelni magasabb minimálbért. Egy 2-3 éves program kellene arra, hogy a cégek ehhez alkalmazkodjanak, amelyik vállalat pedig nem képes erre, annak nincs létjogosultsága – tette hozzá.

Hasonlóan érvelt a Magyar Nemzetnek Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár. Mint fogalmazott, olyan jelentős a magyar bérek lemaradása az európai átlagtól, hogy ilyen apró emeléssel nem jutunk sokra. Ráadásul rossz úton is járunk, mert nem az olcsó bérekkel kellene versenyben maradni, hanem inkább a minőséggel, a tudással. A munkaadói oldalon gyakran azzal érvelnek, hogy sok vállalat csak alacsony bérekkel tudja fenntartani magát, és nyilván a turisták is azért jönnek szívesen hozzánk, mert „olcsók vagyunk”. Ez azonban nem lehet perspektíva egy ország számára – fogalmazott.

Az említett érvelés egyébként a bártárgyalásokon az utóbbi hetekben rendszeresen előkerült a munkaadói oldalon. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc tegnap is arról beszélt, hogy az egyezséggel – amelyet méltányosnak és még vállalhatónak nevezett – a munkaadói oldal jelentős vállalást tett, a két bértétel (a minimálbér és a garantált bérminimum) közvetlen hatása ugyanis mintegy 80 milliárd forintos terhet jelent az üzleti szférának. – Kérdés, hogy a kötelező emelések megtétele után lesz-e forrás a vállalkozásoknál arra, hogy a valóban kvalifikált munkát meg tudják fizetni, differenciáljanak és ösztönözzenek – fogalmazott a főtitkár. – Ha az olcsósággal versenyzünk, akkor aki tudja, keresni fogja az elmenetel lehetőségét, és inkább külföldön vállal munkát az itthoni bérek többszöröséért. Itthon pedig marad a munkaerőhiány egyre több ágazatban – hívta fel a figyelmet egy másik aspektusra Csath Magdolna, aki úgy fogalmazott: „Nem látom ennek a pozitív végkifejletét, ez így önleépítő stratégia”. Ráadásul az alacsony béren élők a pluszpénzt valószínűleg nem megtakarítani fogják, hanem elköltik, pörgetve ezzel a fogyasztást. A kormányoldalon szükség lenne alapvető koncepcióváltásra, bár – ismerte el – nyilván erős a nyomás a cégek részéről, hogy olcsó maradjon a hazai munkaerő.

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a térségben, például Csehországban is hasonló nagyságú a minimálbér, Csath Magdolna azzal válaszolt: Magyarországon a munkavállalók csaknem negyede élhet minimálbéren vagy az alatt, más országokban viszont ez nem jellemző, különösen ott, ahol korszerűbb a gazdaság szerkezete, több a tudásalapú és kevesebb az összeszerelő tevékenység a gazdaságban. A tegnap aláírt béralku érdekessége, hogy végül – ahogy szinte minden évben – a kormány akarata érvényesül, amihez a munkaadók és a munkavállalók képviselői lényegében asszisztálnak. Még tavasszal Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal, 110 775 forintra emelkedhet a legkisebb bér. A most kialkudott összeg szinte pontosan ennyi lett, vagyis hiába a hetekig tartó béralku, a szakértők szerint ez nem több színjátéknál.

Az is érdekes, hogy a szakszervezetek miért nem tudják végigvinni akaratukat, miközben egyes nyugat-európai országokban az érdekképviseletek szükség esetén tízezreket képesek mozgósítani. Itthon viszont még az elmúlt év végi béralku sem teljesült. Abban ugyanis szerepelt, hogy idén tavaszig megegyeznek a munka törvénykönyve, a sztrájktörvény és a korkedvezmény rendszerének ügyében, de ez nem történt meg. A mostani egyezségben a nemzetgazdasági tárca azt vállalta, hogy az említett kérdésekben a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bizottságában a jövő év elején folytatják az egyeztetéseket.