Az amerikai pénzügyi szakportál arról írt: Svédországban sok boltban már el sem fogadják a bankjegyeket és érméket, az ATM-ek pedig már olyan ritkák, mint a telefonfülkék.
Egymillió svédre az Európai Központi Bank adatai szerint 359 bankautomata jut, ez kevesebb, mint a 864 darabos európai átlag fele. Hazánkban ez a szám 482, de ez talán kevésbé magyarázható az elektronikus fizetési módszerek elterjedésével, mintsem inkább a bankrendszer kiépítetlenségével.
A templomban mobilapplikációval lehet fizetni, és egyre kevesebb pénzintézet fogad el vagy ad ki készpénzt.
Ezt mutatja, hogy a forgalomban levő bankjegyek száma 2007 óta jó 30 százalékkal csökkent.
A svédek olyannyira rajonganak a mobilfizetési lehetőségekért, hogy még a hajléktalan újságárusok is kártyaolvasókkal dolgoznak. A nemzeti banknak is előnyös a változás: megszabadul a pénzkibocsátás és -cserélgetés költségeitől. A feketegazdaság is alapvetően készpénzközpontú, hiszen így tudnak nagy pénzösszegek ellenőrizetlenül gazdát cserélni, tehát bizonyos szempontból a bűnözés elleni küzdelmet is segíti a készpénztelenedés.
Ugyanakkor a vásárlások aggasztóan ellenőrizhetővé válnak, a tranzakciók pedig általában díjkötelesek. Ráadásul július óta a negatív kamatok jellemzők, azaz ha az ember bankban tartja a pénzét, az nem hogy nem kamatozik, de egyenesen fogy, évi 3,5 ezrelékkel.
Nick Giambruno szakértő teljes átverésnek tartja a készpénzmentes társadalom ötletét: szerinte ha az ember sem készpénzt nem tud felhalmozni – hiszen nincs már hely, ahol elkölthetné –, sem pedig bankban nem érdemes tartania, mert akkor meg „elfogy”, akkor nem marad más hátra, mint elkölteni. Azaz
ez a „készpénz elleni háború”, amely az így kierőszakolt költésekkel pörgetné a gazdaságot.
Ugyanakkor egyes szakértők szerint ez komoly biztonsági kockázatokat rejt, egyrészt mert minden vásárlásunkra ráláthatnak a bankok, másrészt pedig azért, mert az állam minden megtakarításunkhoz hozzáférhet, ha éppen pénzszűkében van, hiszen – ha csak nem fektetünk aranyba, ingatlanba, részvényekbe – készpénz híján azokat is számlákon lennénk kénytelenek tartani.
Ez történt Argentínában 2008-ban, de magyar példaként említhetnénk a magánnyugdíjvagyon államosítását is. Emellett az állam bármikor korlátozhatná a hozzáférésünket a saját pénzünkhöz, ahogy ez több alkalommal, a válság alatt számos európai országban is megtörtént, legutóbb Görögországban.
A svéd Royal Institute of Technology szerint még az erős IT-szektorral bíró Svédországban is hosszú évek kérdése, hogy teljesen eltűnjön a készpénz, mivel a főként vidéken élő, idősebb emberek számára a mobiltelefon vagy a számítógép használata nehézségeket okozhat.
Hazánkban pedig – a Privátbankár által korábban megszólaltatott magyar szakértők szerint – amúgy is jóval magasabb a készpénzhasználat aránya az optimálisnál, mert az emberek nem ismerik az elektronikus fizetési módszereket, vagy nem bíznak bennük. Emellett – bár a negatív kamatokig nem jutottunk el, de – az MNB alapkamatvágásai, amelyek a banki rátákat is alaposan a mélybe lökték, a tranzakciós illeték 2013-as bevezetése és megduplázása, valamint az ingyenes készpénzfelvétel sem az elektronikus fizetés további terjedését segítették.
