Kína mélybe rántja az olajárakat

Két héten belül 30 dollárra eshet az olaj ára, amit mi is megérzünk.

Rosszul indult a WTI, vagyis a West Texas Intermediate nevű amerikai olajfajta a tőzsdéken: a februári szállítása hordónként az eddigi napi mélypontján 32,10 dollárra esett, ami 5,5 százalékos csökkenés egy nap alatt. A WTI gyengélkedése már december közepén megkezdődött: akkor esett először az ára 35 dollár alá, amire 2009 februárja óta nem volt példa. Csütörtökön aztán újabb rekord született: a WTI ára utoljára 2003. december 29-én, azaz tizenkét éve volt ilyen alacsony szinten.

A Brent nyersolaj sem úszta meg az esést: a februári szállítás a csütörtöki, eddigi napi mélypontján 32,16 dollárba került hordónként, utoljára 2004 júniusában volt ilyen alacsony az ár. A lejtmenet, úgy látszik, nem áll meg. A Nomura Holdings elemzése szerint már tíz napon belül 30 dollárra csökkenhet a Brent olaj ára – írja a Bloomberg. Gordon Kwan, a japán cég szakértője szerint ugyanis a piacokat most a félelem uralja, vagyis a határidős árupiacokon attól tartanak, hogy a jüan értékcsökkenése annak a jele, hogy a kínai gazdaság továbbra is gyenge marad.

A német Commerzbank elemzői néhány napja még az erős dollárral, valamint a kereslet és kínálat közötti egyensúly felbomlása miatti aggodalmakkal magyarázták az áresést. Véleményük szerint a Szaúd-Arábia és Irán közötti feszültség ugyancsak kedvezőtlenül hat az árak alakulására, mert a viszály ellehetetlenít bármiféle megállapodást a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetén (OPEC) belül a kitermelés egyeztetett módon való visszafogásáról.

A mai események ugyanakkor rávilágítanak egy egészen sajátos okra. A kínai jegybank a csütörtöki piacnyitás előtt a befektetői várakozásoknál alacsonyabb értéken, 6,5646 jüan/dollárban állapította meg a napi hivatalos középárfolyamot, és ennek nyomán kevesebb mint fél óra leforgása alatt több mint 7 százalékkal esett az irányadó kínai tőzsdeindex, így a héten immár másodjára felfüggesztették a kereskedést a sanghaji és a sencseni tőzsdén.

Délután fél egykor a frankfurti DAX index már 3,50 százalékos, a londoni FTSE–100 index 2,68, a párizsi CAC–40 pedig 2,75 százalékos mínuszban állt. Majd zuhanni kezdett a globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék ára is, ami rámutatott arra, hogy a kínai folyamatok már alapvetően meghatározzák az olaj árát.

Nem tesz jót az olajárnak a kínai gazdaság helyzete sem. A Világbank a szerdai jelentésében 3,3-ről 2,9 százalékra csökkentette az idei átlagos globális GDP-növekedési előrejelzését. A washingtoni központú nemzetközi fejlesztési bank előrejelzései szerint Kína a tavalyi 6,9 százalékos növekedés után idén már csak 6,7 százalékot produkálhat, ami elmarad a korábbi várakozásoktól.

A kínai gazdaság lassulása pedig hatással van az olaj világkereskedelmi árának visszaesésére is, hiszen Kína a világ legnagyobb olajimportőre, így ha ott problémák adódnak, akkor kiegyensúlyozatlanná válik a kereslet a kínálattal.

A kínálat bővülésével természetesen idén tovább eshet a kőolaj világpiaci ára, ami a hazai üzemanyagárakat is kedvezően alakíthatja.

Lapunk kérdésére korábban a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője, Barta Judit elmondta: azzal számol, hogy idén 340 és 345 forint között mozog majd a benzin literenkénti átlagára. Tavaly hozzávetőleg 358-360 forintot kellett átlagban fizetni a kutaknál egy liter benzinért, idén 5-6 százalékos ármérséklődésre lehet számítani. Csakúgy, mint a gázolaj esetében, ami a dízelnél literenként 325 forintos átlagárat jelent majd.