Alkotmányellenes az állami titkolózás?

Nem készült minisztériumi háttéranyag a köztulajdonban lévő cégek által elszenvedett károkról.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke viszont úgy véli, a törvényjavaslat jelenlegi formájában súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel. Mindez abból az állásfoglalásból derült ki, melyet Burány Sándornak, az Országgyűlés költségvetési bizottsága elnökének címzett, és hétfőn jelent meg a NAIH honlapján. Az elnök szerint több sebből vérzik a módosító indítvány. A nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat szembemegy a hatályos jogalkotói szándékkal, ami az adatok megismerhetőségét garantálja. – Magyarországon az úgynevezett adatelv, és nem az iratelv érvényesül – hangsúlyozta Péterfalvi. Az Alkotmánybíróság megfogalmazásában ez azt jelenti, nem tekinthető az alaptörvénnyel összhangban állónak az olyan korlátozás, amely egy adatot vagy egy egész dokumentumot annak tartalmától függetlenül, teljes egészében nyilvánosságkorlátozás alá helyez. A dokumentumot tehát akkor is ki kell adni, ha olyan adatok is vannak benne, amelyek valamiért nem kerülhetnek nyilvánosságra – azzal a megkötéssel, hogy az anyag ezen kényes, vagyis védett részeit az adatszolgáltató kisatírozhatja. A kormány azonban most arra készül, hogy az ilyen esetekben a köztulajdonban álló cégeknek ne kelljen nyilvánosságra hozniuk az egész iratot.

A kabinet már a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működése kapcsán is igyekezett a közvéleményt kizárni. Míg a postánál rábólintott az Alkotmánybíróság az új, a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó szabályozásra, az MNB-nél már alaptörvény-ellenesnek találta a taláros testület a törvénymódosítást, így derült fény a jegybanki alapítványok pénzszórására. Jelenleg a köztulajdonban álló vállalatnak automatikusan ki kell adnia a közérdekű adatokat. Az új javaslat szerint megszűnne ez az automatizmus, az iratokat egy kis túlzással szinte csak bírósági úton lehetne kikényszeríteni az állami vállalatoktól.