Furcsa játék adóval és olajárral

Egyelőre nem világos, milyen szabályok alapján változik majd az üzemanyagok jövedéki terhe.

Illés József
2016. 05. 09. 18:31
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Éppen az ellenkezőjét valósítja meg a sokat hangoztatott rezsicsökkentésnek a kormány, ha ősztől a tervezett módon állítja be az üzemanyagok jövedéki adóját – állítják szakértők. Az új jövedéki szabályozás lényege ugyanis az lenne, hogy abban az esetben, ha a világpiacon egy bizonyos szint alá esik az olaj ára, idehaza megnő az üzemanyagokra rakódó jövedéki adó szintje. A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt hét kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek az új adótervezetet, amely szerint szeptember 1-jétől a Brent olaj hordónkénti árához kötnék a jövedéki adó mértékét. Abban az esetben, ha hordónként 40 dollár – egy másik változatban 50 dollár szerepel – alá kerülne az olaj ára, a gázolaj jelenlegi jövedéki adóját literenként 10, a benzinét 5 forinttal emelik. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, egy liter gázolaj után 110,35 forint helyett 120,35 forint, egy liter benzin után pedig 120 forint helyett 125 forint jövedéki adót fizethetnek majd be a vásárlók az államkasszába.

Jelenleg az olajárak hordónként 45 dollár körüli áron mozognak, s az elkövetkező hónapokban nem is lehet arra számítani, hogy jelentős árnövekedés vagy -zuhanás következik be, hacsak nem történik valamilyen nem várt esemény a nemzetközi piacon – tudtuk meg az Erste Bank olajpiaci elemzőjétől. Pletser Tamás is úgy látja, hogy a jövedéki adót módosító törvényjavaslat némi pontosításra szorul. Nem tudni például, hogy az adóváltoztatás alapjául a rendelkezés által megjelölt ár az átlagárat, az azonnali piaci jegyzésárat vagy a határidős kereskedési árat jelenti-e, s a korrekció hetente, havonta vagy negyedévente történik-e majd meg. Ugyancsak kérdéses az is, hogy a minisztérium például a genovai vagy a rotterdami kikötői árakra gondol az ár meghatározásakor, és az sem világos, hogy miért a Brent olajfajta számít majd adókalkulációs alapnak, amikor Magyarországon szinte kizárólag az orosz Ural olajtípust használjuk.

Az elemző megjegyezte: ha már a kormányzat a hajtóanyagok jövedéki adójához nyúl, akkor érdemes lenne figyelembe vennie az Európai Unió azon törekvését, hogy a közterhet az adott üzemanyagfajta energiatartalmához igazodva állapítsák meg. A gázolaj ugyanis 17 százalékkal magasabb energiatartalmú hajtóanyag, mint a benzin. Így az uniós elképzelések szerint a dízelnek a mostani szabályozással ellentétben magasabb jövedéki adót kellene tartalmaznia, mint a motorbenzinnek.

A szaktárca azzal számol, hogy a jövedéki adó növelése a költségvetésnek mintegy 20 milliárd forint többletbevételt jelentene éves szinten. Ezt a pénzt elsősorban alsórendű utak felújítására fordítaná a kormány. Angyal József okleveles adószakértő úgy látja, a helyzet nem ennyire fekete-fehér. Úgy látja, a jövedéki adó módosításának ebben a formában nem sok haszna lenne, mi több, káros következményekkel is járhat ez a lépés. – Az intézkedés könnyen a törvényalkotói szándék – vagyis az adóbevétel-növelés – ellenkezőjét idézheti elő. Miután a tapasztalatok azt mutatják, az üzemanyagár emelkedése észrevehető mértékben visszafogja a fogyasztást, az adóemelés nem többletet, bevételkiesést jelentene a költségvetésnek – nyilatkozta lapunknak. A szakember szerint a napvilágra került jogszabálytervezet amúgy is hemzseg a szakmai hibáktól, és látszik, hogy az előterjesztés kapkodva, minden szakmai előkészítés nélkül készült.

Angyal József arra is felhívta a figyelmet, hogy az autósok zsebét nemcsak a jövedéki adó emelése terheli majd, hanem az arra rakódó 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) növekménye is. Magasabb jövedéki adó esetén ugyanis nagyobb az áfa összege is.

Jelenleg a benzin árának 51 százalékát, a gázolaj árának pedig 48 százalékát az adók teszik ki. Ez részben annak a következménye, hogy az állam az adót is megadóztatja, miután a jövedékiadó-tartamra is ráterheli a forgalmi adót. Emellett a fogyasztói árban lévő nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrés szintén adózik. Emiatt akkor is sokba kerülne az üzemanyag a kutaknál, ha magát a benzint és a gázolajat ingyen adnák. Ebben az esetben a kutakon a benzinért literenként még mindig 152 forintot, gázolajért pedig csaknem 140 forintot kellene fizetni átlagosan.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.