Öngyilkosság lenne egy forintot is elvonni a magyar tengertől és környezetétől, hiszen Budapest mellett a Balatonnal azonosítják hazánkat világszerte – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Balatonfűzfő független polgármestere. Marton Bélát megdöbbentette a kormányrendelet híre, mégis abban bízik, hogy a 300 milliárd forintos keret nem kerül veszélybe.
Mint megírtuk, a múlt csütörtöki Magyar Közlöny tanúsága szerint a kormány visszavonta a kiemelt üdülőkörzet 2020-ig történő fejlesztéséről szóló határozatát. A városvezető elmondta, eddig sem zajlott zökkenőmentesen a forrásfelhasználás: vannak olyan beruházások, amelyeknél már a kivitelezésnél kellene tartani, de a pályázatok kiírása is akadozott. Példaként felhozta, Balatonfűzfő elsősorban a különböző településrészeket összekötő kerékpárút megépítésében érdekelt, a strandfelújítás mellett pedig a vízi sportok fejlesztését is fontosnak tartják. A vitorláskikötő mellett szörfközpontot hoznának létre, már meg is vannak a tervek. A polgármester nagyon reméli, politikai-gazdasági okokból egyik terv sem megy füstbe.
– Úgy értelmezzük a friss fejleményeket, hogy ez a rendelet nem befolyásolja a már lekötött forrásokat – mondta a Magyar Nemzetnek Balatonföldvár polgármestere. Holovits Huba hangsúlyozta: a Terület- és településfejlesztési operatív program (Top) megyei keretéből pályáznak önkormányzatként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Somogy megyében 43 milliárd forintnyi Top-forrás áll rendelkezésre, ebből 15 milliárdot ölel fel a turisztika. A strandfejlesztésen kívül ebből az összegből tervezik a Széchenyi családhoz köthető Kulipintyó-villa hasznosítását, illetve a komoly kulturális hagyományokkal rendelkező szabadtéri színpad újjáépítését. Holovits szerint ha mégsem átcsoportosításról, hanem visszavonásról van szó, az komoly érvágás lehet a Balatonnak, pedig például a somogyi tervek mögött hároméves gondos előkészítés áll.
Nem érti a döntést Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) párt társelnöke: ha ebben az országban a felcsúti kisvasúttól és tornacsarnoktól a Városliget 200 milliárdos szétdúlásáig mindenre van pénz, akkor miért pont az évente milliók számára felüdülést biztosító Balaton környezetének rendbetételére nem jut.
A Jobbik országgyűlési képviselője, a Balaton-munkacsoport vezetője, Képli Lajos pedig emlékeztetett: pártja már tavaly decemberben megmondta, káosz és korrupció várható a balatoni fejlesztési pénzek körül. Képli szerint a jóslat beigazolódott: a Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közötti 52 kilométeres vasútvonalat például Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester konzorciuma újítja fel nettó 72,38 milliárd forintért, a cégcsoport árajánlata mintegy 20 milliárddal dobta meg az előzetesen becsült költségeket. A Jobbik úgy látja, a vasútfejlesztésre elkülönített pénzen kívül további 200 milliárd forint rendeltetése is bizonytalan lett, holott a Balatonnak nem háromszáz-, hanem akár háromezer milliárdra lenne szüksége. A turisztikai régiók közül ugyanis ez a térség fejlődik a legkevésbé, ami a vendégéjszakák számára is kihat. A párt szerint a fideszes holdudvar marakodik a koncon, ezért vonták vissza a 300 milliárd elosztásáról szóló kormányrendeletet. A kormány pedig szemlátomást az újonnan alakult állami irányító szervezeten, a Magyar Turisztikai Ügynökségen (MTÜ) keresztül akarja újraosztani a 300 milliárdot, mivel saját vadászterületeként tekint a Balatonra is, és koncepció helyett egyéni érdekek mentén haladnak a fejlesztések. „Orbán Ráhel és Andy Vajna nevébe ütközünk akkor, amikor azt látjuk, hogy a turizmus fejlesztésén keresztül százmilliárdokra akarják ismét rátenni a kezüket” – írták közleményükben. A Népszabadság úgy értesült, hogy a korábbi tervet egy olyan – állítólag Habony Árpádhoz, a miniszterelnök tanácsadójához köthető – szakmai kör készítette, amelynek érdekérvényesítő képessége azóta csökkent.
Bár az MTÜ szerint továbbra is koncentráltan a turizmusfejlesztés marad a fő cél, a döntés miatt jó néhány létfontosságú beruházás kerülhet veszélybe. Ilyen például a Balaton vízminőségének javítása, amelyre 59,2 milliárd forintot irányoztak elő, de bizonytalanná vált a tervezett kerékpárutak (3,5 milliárd), borutak (2,5 milliárd) és egyéb jelentős közlekedési fejlesztések (95,5 milliárd) sorsa is.
