A hangzatos propaganda ellenére nem sokat segített a devizahiteleseken a többlépcsős mentőcsomag, illetve a bankok elszámoltatása. A kilencven napon túl nem teljesítő hitelek aránya ugyan az elszámoltatás előtti 19,4 százalékról 17,3 százalékra mérséklődött 2016 első negyedére, de az Azénpénzem.hu portál számításai szerint a teljes hitelállományon belül nemhogy csökkent volna a nem fizetők aránya, hanem 0,6 százalékponttal nőtt. Ennek magyarázata, hogy jelentősen, 6,8 százalékponttal emelkedett a 90 napon belül késedelmesen fizetők aránya. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy az ide tartozók hamarosan már a 90 napon túl nem fizető adósok közé kerülnek majd.
Hogy valamit tenni kell, azt a jegybankban is érezték, ezért márciusban ajánlást tettek közzé, hogyan kell kezdeményezniük a bankoknak a tartósan nem fizető adósoknál a tartozás átütemezését. Tegnap újabb közleményt bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyben részletesen ismerteti a bankoktól elvárt magatartást. Ebben – a márciusban megjelent ajánlásra hivatkozva – arra hívják föl a figyelmet, a fizetési késedelembe esett jelzáloghitelesek számíthatnak arra, hogy a hitelt nyújtó bank – eleget téve az MNB elvárásának – levélben, személyesen vagy telefonon keresi meg, s tesz ajánlatot arra vonatkozóan, miként tudna ismét fizető adóssá válni. A jegybanki elvárás szerint a hitelintézetnek olyan ajánlatot kell letennie az adós asztalára, amely hosszú távon is fizetőképessé teszi az ügyfelet, s így elkerülheti a szerződés felmondását, aminek óhatatlan következménye az ingatlan elárverezése.
A megkereséskor a banknak tájékoztatnia kell az ügyfelet a késedelmes tartozás adatairól. Az együttműködésre hajlandó adósoktól információkat kérhetnek a munkaviszonyukra, jövedelmükre, a hitel fedezeteként megjelölt ingatlan jellemzőire, az életkörülményekre s az esetleges egyéb tartozásokra vonatkozóan. Mindezek alapján ajánlatot tesznek a tartozás átütemezésére. Minden esetben legalább két alternatívát kell eljuttatniuk az adóshoz, s három hónapon belül megegyezésre kell jutni az átütemezésről. A javaslatokban részletesen ismertetni kell – közérthető nyelven – az adott megoldás előnyeit és hátrányait.
Az ajánlás szerint a banki elképzelésnek összhangban kell állnia az adós fizetőképességével. Így a javasolt törlesztőrészlet nem lehet nagyobb az adós, illetve a család jövedelmének felénél, s a család megmaradó havi bevételének meg kell haladnia a létminimum mértékét. Az MNB arra is fölhívja az érintett adósok figyelmét, hogy érdemes végiggondolni, megoldást jelenthet-e számukra az ingatlan értékesítése. Ha például kisebb lakásba költöznek, akkor növekedhet a törlesztésre fordítható jövedelemrész. De megoldás lehet, hogy határozott idejű lakásbérleti szerződést követően, a bérleti jogviszony lejártával vissza tudják vásárolni lakásukat. A jegybanki ajánlás szerint az állami adósságrendező programokban – ilyen a nemzeti eszközkezelő, vagy az eddig népszerűtlen családi csődvédelem – való részvétel is megoldást jelenthet a családoknak.
