Sok kistermelő panaszkodik amiatt, hogy idén a megszokottnál rosszabb a cseresznyetermés, sőt, akad olyan, aki arról számol be, hogy szinte minden tönkrement. De más problémák is vannak: egy idős gyöngyöspatai termelő lapunk érdeklődésére elmondta, hogy nála még található a fán valamennyi gyümölcs, de nincs ember, aki leszedje. A tavalyi 10 ezer tonnánál kevesebb termést is alulmúlhatja tehát az idei, aminek a fő oka a szakemberek szerint a késő tavaszi fagy, továbbá az, hogy az érés idején lehullott nagy mennyiségű eső hatására a szemek megrepedeztek. A teljes, 2 ezer hektár körüli termőterület mindössze 10 százalékát teszik ki az olyan korszerű, intenzív ültetvények, ahol védekeznek az eső ellen.
Pedig hosszú távon nagyon fontos lenne, hogy minél többen álljanak át az új technológiára – érvelnek az agrárkutatók. Már csak azért is, mert Magyarország nettó friss-cseresznye-exportőr is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a friss cseresznye kivitele 1127 tonnáról 1062 tonnára mérséklődött 2015-ben, idén pedig talán még a tavalyinál is kevesebb lesz. A cseresznye fő felvevőpiacai eddig Oroszország, Ausztria és Lettország voltak. Két éve még a teljes kiszállított mennyiség csaknem fele került Oroszországba, amely a világ első számú cseresznyeimportőre, de az embargó miatt ez a piac kiesett az uniós tagországok számára. A kiesés ellensúlyozására hazánk nagyságrendekkel növelte kiszállításait Lettországba, Lengyelországba, Németországba és Litvániába, Hollandia pedig a negyedik helyre lépett elő a felvevőpiacok között.
A gyengébb hazai termés ellenére a Budapesti Nagybani Piacon nem jelent meg az importáru, ugyanakkor a belföldi korai cseresznye az elmúlt évihez képest egy héttel korábban, már a 19-20. héten kikerült a standokra, 680-800 forintos kilogrammonkénti áron.
A kínálat bővülésével azonban valamelyest csökkent az ár, az elmúlt hetekben a hazai cseresznyét kilogrammonként 600–780 forint közötti áron adták – a vidéki árusoknál is 600 forintért –, ami a tavalyinál átlagosan 6 százalékkal volt alacsonyabb. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy az elmúlt évben az átlagár – ugyanebben az időszakban – 40 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által megfigyelt üzletláncokban idén a belföldi cseresznye fogyasztói ára a kilogrammonkénti 1274 forintról 1074 forintra csökkent június közepére, míg a müncheni nagybani piacon a 28 milliméter feletti átmérőjű magyar cseresznyét 4,50 euróért kínálták kilogrammonként.
A világ legnagyobb cseresznyetermelő országa egyébként Törökország 535 ezer tonna terméssel, majd az Egyesült Államok és Kína következik a rangsorban (345, illetve 220 ezer tonnával). Európában a spanyolok és az olaszok szüretelik a legtöbb cseresznyét. Idén azonban Spanyolországban 10-15 napot csúszott a cseresznye betakarítása, miközben Olaszországban a szokásosnál korábban és magasabb árakon indult a szezon. Franciaországban – szintén a csapadékos időjárás miatt – a tavalyinál 11 százalékkal kevesebb, 37,3 ezer tonna cseresznye teremhet az idén, ami
6 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. Európai uniós szinten egyébként több cseresznyét hoznak be a tagországok, mint amennyit kivisznek: Törökország EU-ba irányuló exportja tavaly 11 százalékkal, 28,2 ezer tonnára nőtt, de például Chile is 2,9 ezer tonna gyümölcsöt szállított az unióba.
