A cégeket a jogszabályok szerint a korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik (Fidesz) vezette gazdasági bizottságnak van lehetősége ellenőrizni, a testület azonban nem él ezzel a lehetőséggel. Pedig a cégeknek juttatott 101 milliárd forintból 33 milliárd közpénzt érint, mivel a magyar állam kétszázalékos kamatot is fizet a kötvények lejáratakor. Azonban – más állampapírokhoz képest – szokatlan módon nem a befektetők kapják a kamatot, hanem a közvetítő cégeket hizlalja a magyar állam. A piacon egyébként a hasonló kötvények 0,5 százalékos kamatfizetés mellett cserélnek gazdát, vagyis az állam négyszer többet fizet teljesen indokolatlanul az egy kivételével offshore cégeknek.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A közvetítő cégek ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként. Nem tudni azonban, hogy valójában mekkora bevételre tesznek szert, mert a gazdasági bizottság nem kér adatokat a közvetítő cégektől. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a testület – miután megadta a forgalmazási engedélyt a vállalkozásoknak – nem ellenőrzi a működésüket, és a cégek üzleti eredményéről, valamint a kötvényértékesítésről sincsenek hivatalos információi.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!