Folyamatosan csökken a letelepedési magyar államkötvények iránti kereslet. Júniusban csak 10 kötvényt jegyeztek le az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK), ezzel az idei első fél évben összesen 289 darab ilyen speciális állampapír talált gazdára. Tavaly január és június között még 310, míg 2014 első felében 449 kötvényt értékesített az ÁKK. Nem tudni pontosan, hogy mi lehet a csökkenés oka. A program 2013. júniusi indulása óta 3647 letelepedési kötvényt adott el Magyarország, vagyis ennyi külföldi kapott tartózkodási engedélyt hazánkban.
Elképzelhető, hogy a Máltán nemrég indult hasonló, de olcsóbb és átláthatóbb letelepedésikötvény-program miatt van kevesebb érdeklődő, de az is lehet, hogy a magyar sajátosságok taszítják a befektetőket. A külföldi ugyanis nem kapja meg az állampapírt, hanem csak a közvetítő cégek által kibocsátott dokumentumot, ami csökkenti a program iránti bizalmat.
A közvetítő vállalkozások eközben nagyon jól kerestek a programnak köszönhetően, számításaink szerint eddig az olcsóbb szolgáltatási díjjal számolva 84, míg a drágább árazással kalkulálva 101 milliárd forint bevételre tettek szert. A kötvényt csak az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítő vállalkozások jegyezhetik le az adósságkezelőnél. Jelenleg öt ilyen cégnek van forgalmazási engedélye, ezek közül egy magyar kft. van, a többi vállalkozást a Kajmán-szigeteken, Cipruson, Liechtensteinben és Máltán jegyezték be. Alighanem azért választották az offshore cégek körében népszerű helyszíneket a vállalkozások megalapítására, mert az adóparadicsomoknak tartott országokban nehezebb vagy éppen lehetetlen a valódi tulajdonosokat megismerni, miközben kedvező adózási feltételek is párosulnak a cégalapításhoz. Az egyetlen magyar vállalkozás elvileg könnyebben ellenőrizhető, ugyanakkor itt is komoly gondok vannak a könyvelésben.
Az Arton Capital Hungary Kft. tavalyi üzleti beszámolójában súlyos ellentmondás van: tavaly 18 kötvényt adhatott el, miközben az azt megelőző évben 12 külföldivel szerződhetett. A két év alatt összesen tehát 30 letelepedési kötvényt értékesíthetett a cég. A vállalkozás beszámolójának ellentmond, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai szerint a cégen keresztül 2014-ben és 2015 őszéig ötven százalékkal több, 45 külföldi kapott letelepedési engedélyt. A valóságban ez a szám sokkal magasabb is lehet, hiszen a lapunk által tavaly októberben kezdeményezett közérdekűadat-igénylés nem tartalmazza az utolsó három hónapot, továbbá csak a letelepedési engedélyt kapó külföldiekre kérdeztünk rá állampolgárság alapján, a tartózkodási engedélyt megszerző befektetőkre nem.
A cégeket a jogszabályok szerint a korábban Rogán Antal, jelenleg Bánki Erik (Fidesz) vezette gazdasági bizottságnak van lehetősége ellenőrizni, a testület azonban nem él ezzel a lehetőséggel. Pedig a cégeknek juttatott 101 milliárd forintból 33 milliárd közpénzt érint, mivel a magyar állam kétszázalékos kamatot is fizet a kötvények lejáratakor. Azonban – más állampapírokhoz képest – szokatlan módon nem a befektetők kapják a kamatot, hanem a közvetítő cégeket hizlalja a magyar állam. A piacon egyébként a hasonló kötvények 0,5 százalékos kamatfizetés mellett cserélnek gazdát, vagyis az állam négyszer többet fizet teljesen indokolatlanul az egy kivételével offshore cégeknek.
A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők (főként kínaiak) legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolhatnak, cserébe pedig fél év után letelepedési engedélyt kapnak a hazai törvények értelmében. A közvetítő cégek ügyfelenként 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is kérnek, továbbá náluk landolnak a kötvények után járó kamatok is, ami ügyfelenként további 29 ezer euró. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami jelenlegi árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalékot jelent kötvényenként. Nem tudni azonban, hogy valójában mekkora bevételre tesznek szert, mert a gazdasági bizottság nem kér adatokat a közvetítő cégektől. Az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a testület – miután megadta a forgalmazási engedélyt a vállalkozásoknak – nem ellenőrzi a működésüket, és a cégek üzleti eredményéről, valamint a kötvényértékesítésről sincsenek hivatalos információi.
