Továbbra sem népszerű a bajba került adósok körében a kormány által tavaly szeptemberben bevezetett családi csődvédelmi intézmény – derült ki Trócsányi László igazságügy-miniszternek egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A csaknem egy évvel ezelőtt, több mint félmilliárd forintból felállított csődvédelmi rendszerbe mindeddig csupán 445 adós jelentkezett, annak ellenére, hogy korábban a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség több tízezerre becsülte azok számát, akik várhatóan kezdeményezik az eljárást.
Az igazságügyi tárca ugyanakkor igyekszik „kreatívan” értelmezni a kényelmetlen statisztikákat. A Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s képviselőnek adott válaszból az derül ki: noha 445-en kezdeményeztek magáncsődeljárást, ehhez a számhoz hozzá kell adni az adóstársak, a közeli hozzátartozók és az egyéb kötelezettek – például kezes, zálogkötelezett – számát, valamint az utóbbiakhoz tartozó családtagokat is. Így pedig már egészen más a képlet, ez esetben ugyanis már 983 állampolgárt érint az összesen 626 millió forintból kialakított csődvédelmi intézkedés. Sőt a miniszter úgy véli, mivel az egyéb kötelezettek családtagjaira vonatkozóan a törvény nem ír elő adatszolgáltatást, akár 1100 főre is becsülhető a „csődvédelemmel kedvezményezettek” száma.
A magáncsőd szabályozása egyébként igen nagy késedelmet szenved. Lapunk nemrég beszámolt arról, hogy bár tavaly óta lehet jelentkezni a rendszerbe, még csak két héttel ezelőtt jelent meg a kormány által eddig nem tárgyalt előterjesztés, ami a magáncsődeljárás részletes szabályait tartalmazza.
A magáncsődről szóló jogszabály alapján egyébként legalább öt, de legfeljebb hét évig ellenőrzi a kérelmező költekezését a Családi Csődvédelmi Szolgálat által kirendelt vagyonfelügyelő. A törvény a fizetési nehézségekkel küszködő magánszemélyek adósságrendezését hivatott elősegíteni. Magáncsődvédelmet az kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de nem elegendő az adósság törlesztésére. A kérelem feltétele az is, hogy az összes tartozás 2–60 millió forint között legyen, valamint ne haladja meg a magánszemély vagyonának dupláját, és legyen legalább egy olyan tartozás, ami három hónapja lejárt, a még fennálló tartozás mértéke pedig több mint 500 ezer forint. A csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtással és kilakoltatással.
