Kit választott a TakarékBank partnerének?

Kevés ok szól amellett, hogy egy kisvállalkozó az új partneren keresztül próbáljon uniós forráshoz jutni.

Még ha a figyelmeztetés nem is hiábavaló, az egész rendszer létjogosultságát kérdőjelezi meg, hogy minimális hozzáadott érték látható a honlapokon. Például a Pályázatok fülre kattintva máris a Széchenyi 2020 információs oldalon találja magát a látogató, amit értelemszerűen magától is felkeres az, aki valaha is gondolkodott uniós pályázat benyújtásán. Az NKFK 12 évvel ezelőtt, Magyarország európai uniós csatlakozásakor sem lett volna hiánypótló szervezet, de az akkor újdonságot jelentő fejlesztési források miatt indokoltabb lett volna az aktivitása, mint ma. Azóta viszont a pályázói tapasztalatok elmélyültek: a 2007–2013-as uniós ciklus során 9223 milliárd forintot fizetett ki Magyarország 70 ezer nyertes projektre. Bő egy évtized távlatában tehát kialakult már az uniós forrásszerzés rutinja, s a konzorcium segítsége nélkül is brüsszeli pénzhez juthat bármely termelő, szolgáltató hazai kis-, illetve középvállalkozás. Az Orbán-kormány egyébként is kudarcot vallott a közelmúltban, amikor a tenderezés piaci szereplőit ki akarta szorítani az állami pályázatírással, de hamar kiderült, hogy a Széchenyi Programiroda hálózata és szakembergárdája menynyiségileg és minőségileg sem készíthető fel a 2014–2020-as pályázati dömpingre.