Róna Péter közgazdász szintén arról beszélt, hogy a 2012-ben bevezetett uniós bankszanálási szabályok nehezítik az olasz bankválság megoldását. Hasonló esetekben az állam kötvénykibocsátással teremti elő a szanáláshoz szükséges összeget, amely jelen esetben mintegy 40 milliárd eurónyi összeget jelent. Kérdésünkre a közgazdász elmondta, nagyon nehéz helyzetben vannak az uniós döntéshozók, mert ha eltérést engedélyeznek a 2012-ben bevezetett bankszanálási szabályoktól, az precedenst teremtene, amit nem akarnak. Amennyiben viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy az olasz állam ne áldozzon adófizetői pénzeket a bankok megmentésére, egy európai szintű bankválság veszélye merülhet fel, amit szintén nem akarhatnak.
A válság hazai hatásáról szólva Róna Péter elmondta, remélhetőleg nem lesz szükség arra, hogy a magyarországi leánybankjait feltőkésítsék az olasz anyabankok. Ez elsősorban a magyarországi bankok hitelállomány-minőségétől függ, ami nem feltűnően rossz. Így jó eséllyel nem lesz szükség a feltőkésítésükre.
Akkor okozhatna gondot hazánkban a mostani olasz bankválság, ha nem találnának megoldást a bankok megsegítésére, azaz nem kapna felmentést a 2012-ben életbe lépett uniós bankszanálási szabály alól. Ez esetben ugyanis uniós szintűvé súlyosbodhat a probléma, és a bankok Európa-szerte nem tudnák hosszú távú kötelezettségeiket rövid lejáratú forrásokkal finanszírozni, mint normál ügymenet esetén. Ha ez a nem kívánt helyzet állna elő, akkor jelenthetne nagy segítséget a bankok megsegítésében az a 267 milliárd forint, amelyet a jegybank a Pallas Athéné alapítványokra pazarolt – tette hozzá.
Az érintett bankok is derűlátók. Az UniCredit közlése szerint a bank tavaly legsikeresebb évét zárta, s a második legnagyobb bankká nőtte ki magát. A CIB Bank sajtóosztályának tájékoztatása szerint anyabankjuk, az Intesa SanPaolo megfelelő céltartalékkal és garanciafedezettel bír, s a felmérések szerint Európa egyik leghatékonyabb bankja, így nem tartanak attól, hogy bajba kerülhetnek.
