Támadás a hormonrendszer ellen?

Washingtonnak kedvez a brüsszeli tervezet, amely gyengítené a káros vegyszerek szabályozását.

Az európai fogyasztóvédelmi szervezet (BEUC) szerint ez a megközelítés szemben áll az elővigyázatosság uniós elvével, és megerősíti azokat az aggályokat, hogy a bizottság amerikai nyomásra és az éppen ma folytatódó, a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásról (TTIP) szóló tárgyalások érdekében lazítja fel a hormonkárosító vegyi anyagokra vonatkozó szabályozást. Washington egyébként már jó ideje hangoztatja, hogy az uniós vegyi szabályozás szükségtelen mértékben hátráltatja a globális kereskedelmet, és ez ellentétes a TTIP célkitűzéseivel.

Az előzmények ismeretében egyébként várható volt a bizottság álláspontjának puhulása. Bár az Európai Unió rendeletei már 2009 óta kimondták, hogy 2014-től tilos hormonhatású növényvédő szereket, rovarirtókat engedélyezni, az ehhez szükséges egységes kritériumrendszert máig nem sikerült megalkotni. Az Európai Bizottság ugyanis – a TTIP-tárgyalások árnyékában – már csaknem három éve bojkottálja a betiltást lehetővé tevő jogalkotást. A késlekedésért tavaly az Európai Bíróság, idén tavasszal pedig az Európai Parlament marasztalta el a bizottságot, Svédország pedig májusban pert is indított ez ügyben – fejtegette a Greenpeace szakértője. A tét ugyanis nem kicsi: független tanulmányok szerint a hormonhatású szerek évente 157–288 milliárd eurós egészségügyi kárt okoznak az EU-nak, csak ez a tétel az unió GDP-jének 1,2-2 százalékát emészti föl. Az egyes növényvédő és rovarirtó szerek (a glifozátalapú gyomirtó engedélyét épp mostanában hosszabbította meg újabb 18 hónappal Brüsszel) mellett ilyen hatóanyagok mutathatók ki számos élelmiszerben, műanyagban vagy kozmetikai termékben is. Különösen veszélyes például a biszfenol A vegyület, amelynek használatát már sok helyütt – így hazánkban is – betiltották a cumisüvegeknél, de a műanyag tárolóedényekben még megtalálható. E termékek még évekig jelen maradhatnak az életünkben, ha a brüsszeli javaslatot elfogadják a tagországok. Egyelőre a svéd, a francia és a dán kormány ellenzi nyíltan az előterjesztést, olyannyira, hogy közös levélben sorolták fel aggályaikat. Lapunk megkereste ez ügyben a Földművelésügyi Minisztériumot, amely válaszában hangsúlyozta: „a jogalkotás során objektív, tudományos alapokon nyugvó kritériumrendszer felállítására kell törekedni, amely figyelemmel van az érintett összes terület sajátosságaira is. Kiemelten fontosnak tartjuk az elővigyázatosság elvének érvényesítését”.

A vita tehát még nem zárult le, és van remény arra, hogy Brüsszel meghátrál. A környezetvédők azonban így is elkeserítőnek tartják, hogy az amerikai nyomás szemlátomást a szigorúbb európai szabályozás fellazulásához vezethet még azelőtt, hogy a TTIP-tárgyalások véget értek volna.