A magyar egres már teljesen eltűnt, mi lesz a következő?

A málnatermesztés végóráit éli, de ha nem lesz aki betakarítja az almát, a körtét, tönkremehetnek a gazdák.

– Hiába van ember, ha nem akar dolgozni – osztotta meg tapasztalatait portálunkkal Sulák István lepsényi gazda. Ugyan mindig találni embert az idénymunkára, de többségük alkalmatlannak bizonyul: „egy részük meg sem jelenik az ültetvényen, a másik felének meg nem fűlik hozzá a foga”. A Fejér megyei gazda 55 hektáron termeszt kajszibarackot, és nettó 700 forintos órabérért kínál munkát. Ám szavaiból kiderült, alkalmas munkaerő híján nem marad más járható út, mint külföldről alkalmazni a munkásokat. Jövőre azt tervezi, hogy erdélyi és ukrán vendégmunkásokat szerződtet. A hatékony munkaerő így viszont megnöveli a kiadásokat is, hiszen szálláshelyet is biztosítani kell számukra. Ennek ellenére Sulák bizakodó: ha lesz szállásuk, maradnak az erdélyiek és elvégzik a betakarítást is.

Csizmadia György is megerősítette a munkaerő-importot, hiszen kevesen jelentkeznek hazánkban az idénymunkára. Főleg a Dél-Alföldön és a Duna–Tisza közében jellemző, hogy külföldiekkel pótolják a hiányt. De van példa arra is, hogy a cigányvajda szervezi meg a munkát, és 30-40 kilométerrel messzebbről szállítja a szüret helyszínére a brigádot.

A hollandok munkakultúrája szép példával járhatna elől – mutatott rá a gyümölcspiaci szakember. A tapasztalatok szerint Hollandiában nincs munkaerőhiány, sőt pillanatok alatt találni olyan vállalkozó kedvű fiatalokat, diákokat, tanárokat, akik munkaidejük letelte után szívesen dolgoznak némi plusz pénzért a gazdáknak. A munkaerőközpont és a vállalkozók állandó kapcsolatban vannak, így ahol munkaerőt keresnek, oda gyorsan megérkezik a segítség.

Hazánkban is lenne lehetőség a probléma kezelésére. Ha az önkormányzatok hajlanának az együttműködésre, megoldódhatna a munkaerőhiány kérdése – fejtette ki Csizmadia György. Ha a szabályok arra köteleznék a helyhatóságokat, hogy közfoglalkoztatottakat szervezzenek ki idénymunkákra, minden bizonnyal pótolni lehetne a hiányt. Ám ehhez az is kellene, hogy a foglalkoztatottak megkapják ugyanazt a bért, amennyi a többi munkavállalónak jár a szüretért.