Az IMF is felelős az euróövezet válságáért

A nemzetközi valutaalap Görögországot egy lefelé ívelő adósságspirálba kényszerítette a jelentés szerint.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) félrevezette saját ügyvezető testületét, szerencsétlen döntések sorozatát hozta Görögországgal kapcsolatban, figyelmen kívül hagyta a közelgő gazdasági válságra utaló jeleket, majd képtelen volt felismerni a probléma méretét, végül rendíthetetlen eufóriával viszonyult az euróhoz és az euróövezethez – írja elemzésében a The Telegraph, melyet az IMF felügyelő testülete, a független kiértékelő hivatal (IEO) friss jelentése alapján készített. A szervezet szerint az IMF is felelőssé tehető a valutaunióban történt adósságválság kialakulásáért.

Az értékelés súlyos problémákra hívja fel a figyelmet az alap tevékenysége kapcsán, úgy mint a felületesség, a rutinszerű működés, valamint az irányításban tapasztalható fejetlenség, melynek következtében nem egyértelmű, hogy végül is ki irányította a szervezetet. Az IEO több esetben képtelen volt megállapítani, hogy bizonyos döntéseket ki hozott meg – írja a The Telegraph.

Az IMF nem rendelkezett tartaléktervvel egy átfogó válság kezelésére, sőt, még csak nem is számoltak ilyen eshetőséggel. Az euró bevezetése előtt a valutaalap csak annak előnyeit hangsúlyozta, noha néhányan már akkor figyelmeztettek rá, hogy az elgondolás alapvetően hibás – áll az elemzésben. Hozzáteszik, az eurózónáról való egyoldalúan pozitív vélekedés éveken át kitartott, az IMF egyszerűen figyelmen kívül hagyta a kockázatokat.

A görögök esetében ráadásul a szervezet saját sarkalatos szabályát szegte meg, amikor 2010-ben úgy folyósított mentőhitelt, hogy nem volt garancia arra, hogy azáltal az ország adóssága kezelhetővé válik, gazdasága javuló pályára állhat – olvasható az elemzésben. Erről a változásról az igazgatótanáccsal nemcsak hogy nem egyeztettek, de nem is értesítették őket róla.

Bár a valutaalap intézkedései a válság tetőpontján érhetőnek tűnhettek, az igazság valójában az, hogy az IMF a mentőcsomaggal feláldozta Görögországot, hogy időt nyerjen az euró és a európai bankrendszer megmentésére – írja a The Telegraph a jelentés nyomán. A helléneknél pedig az első három évben a GDP 11 százalékának megfelelő megszorításokat vezettek be, ez pedig elindított egy öngerjesztő, lefelé tartó spirált – teszik hozzá.

Végezetül a jelentés kiemeli, hogy a segélyek terhét a görög állampolgárokra helyezték, akik ezt a legkevésbé voltak képesek viselni, azt pedig soha senki nem ismerte be, hogy az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az IMF alkotta trojka valódi célja a görög mentőcsomaggal a valutaunió megvédése volt. Miközben egyébként Görögország folyamatos kereszttűzben volt sikertelensége miatt, mely ugyancsak a trojka politikájának folyománya, legalábbis részben.

Ha a válság nemzetközi elharapódzásának megelőzése volt az elsődleges célkitűzés, akkor annak költségeit, ha csak részben is, de a nemzetközi közösségnek mint elsődleges haszonélvezőnek kellett volna viselnie – zárul a jelentés.

Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerint összességében a valutaalap válság alatti tevékenysége sikeres volt – írja a The Guardian. Lagarde úgy fogalmazott, az IMF által finanszírozott programokkal sikerült időt nyerni a védelem kiépítésére, sikerült megakadályozni a válság terjedését, valamint négyből három országot – Írország, Portugália és Ciprus – sikerült növekedési pályára állítani.

Görögország esete azonban egyedülálló volt, a kezdeti célok túlzottan ambiciózusnak bizonyultak, a mentőcsomagot pedig a fel-fellángoló politikai válságok és komoly végrehajtási problémák nehezítették, melyek egy a vártnál súlyosabb kimenetelhez vezettek – közölte. Másrészt Görögország példátlan mértékű támogatást kapott nemzetközi partnereitől, melynek köszönhetően az ország az euróövezetben maradhatott, s ez volt a végcél mind a görögök, mind a valutaunió többi tagjának számára is – fűzte hozzá.