Egyre több a magyar hal, de drága

Nem számol áfacsökkentéssel az agrárminiszter halászati koncepciója.

Tóth László Levente
2016. 08. 12. 12:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem tesz jót az egyébként sem izmos hazai halfogyasztásnak a sertés- és a baromfihús általános forgalmi adójának csökkentése: mivel ez utóbbi termékek így jóval olcsóbbá váltak, illetve válnak, attól kell tartani, hogy a jövőben még kevesebb halat esznek majd a magyarok – kongatták meg a vészharangot a hazai tógazdaságok nevük elhallgatását kérő illetékesei. Pedig már most is az uniós tagországok listájának végén kullogunk a halfogyasztás tekintetében: míg az Európai Unióban az éves adat átlagosan 18-22 kilogramm fejenként, addig mi csak 4 kiló halat eszünk meg évente. Ez a teljes hazai húsfogyasztásnak mindössze 4-5 százalékát teszi ki.

Nem sokat lehet várni a Fazekas Sándor agrárminiszter által szorgalmazott marketingakcióktól sem, amelyek leginkább kóstoltatásokban merülnek ki – vélik szakértők. A hal ugyanis jóval drágább, mint a sertés vagy a baromfi – hívták fel a figyelmet, emlékeztetve arra, hogy a tárcavezető a következő két évre nem is ígérte, hogy a hal áfája is kedvezményes szintre (a jelenlegi 27 százalékról öt százalékra) csökkenne. Rámutattak arra is, hogy a kormánynak inkább a hatékonyságot növelő beruházásokat kellene támogatnia, hogy ne legyen olcsóbb a Dél-Amerikából importált hal, mint a hazai tóban nevelt.

Ugyanakkor a szakemberek reménykednek abban, hogy a tógazdaságoknak is jut abból a több mint 16 milliárd forintos támogatásból, amelyet a jelenlegi uniós költségvetési időszakban Magyarország halgazdálkodási pályázatokra fordíthat. A magyar halgazdaságok egy részében ugyanis jelenleg nincsenek meg a teljes termelési folyamathoz szükséges feltételek, így inkább szaporításra és ivadék-előnevelésre vagy étkezési hal „termelésére” szakosodnak.

Magyarországon 28,1 ezer hektár tóterület szerepel a nyilvántartásban, ebből 24,8 ezer hektáron folyik haltermelés az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) adatai szerint. A magyarországi akvakultúrás haltermelés 81 százalékát az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld adja. Az étkezési hal mennyisége szinte folyamatosan csökkent 2005 és 2014 között – csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés –, tavaly viszont 17,3 ezer tonnát termeltek, ez 12,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A tógazdaságok és az intenzív haltermelő üzemek bruttó termelése együtt 23,6 ezer tonnát tett ki. A magyarok főként pontyot vásárolnak, de szeretik a süllőt, a harcsát, a pisztrángot és a barramundit is. A tógazdaságokban ezenkívül busát, amurt és csukát is tenyésztenek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.