Megugrott a második negyedévben a műszaki cikkek forgalma, amelyben minden bizonnyal szerepe van a júniusi futball- Európa-bajnokság és a jelenleg is zajló olimpia ösztönző hatásának – olvasható a GfK piackutató intézet legfrissebb kutatásában. Örvendetes, hogy a növekvő reálbérből – gazdasági növekedést is hajtó – fogyasztásra is jut. Arról azonban nem szólnak a hírek, hogy a háztartások költekezésének első fél évben mért négyszázalékos bővülése mögött egymással ellentétes folyamatok rejtőzhetnek. Az Azénpénzem.hu elemzése rámutat, nem egyértelmű, hogy a családi kiadások növekedésének forrása kizárólag a reálbér emelkedéséből fakad. A pénzügyi szakportál vezetője, B. Varga Judit a Magyar Nemzetnek elmondta: tapasztalatai azt mutatják, sok családban megkezdődött a szülők, nagyszülők által felhalmozott vagyon fölélése, hogy fedezzék a család, illetve a fiatalok napi, illetve előre nem tervezett kiadásait.
Igaz, a lakosság vagyonának gyarapodását jellemző mutató emelkedett 2015-ben is: fél év alatt fejenként négymillió forintról 4,12 millió forintra növekedett a felhalmozott vagyon, de ez egyre kevesebb kézben összpontosul. A Deloitte idén tavasszal publikált felmérésre szerint amíg hosszú távon a családok 11,6 százaléka tud megtakarítani, addig tavaly ez az arány 10,1 százalékra csökkent. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy tíz családból kilenc máról holnapra él.
Ez az oka annak, hogy az átlag magyar sok esetben kénytelen hozzányúlni az egy-két emberöltő alatt felhalmozott családi vagyonhoz. Példaként említi a portál a végtörlesztést, amikor a devizahiteles csapdába került családok egy része – akinek volt mit pénzzé tenni – kedvező árfolyamon tudott megszabadulni a forint gyengítése miatt folyamatosan emelkedő árfolyamveszteség terhétől. Ehhez azonban nagyon sok esetben egyértelműen nem azonosítható családi segítséget vettek igénybe, a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az 570 milliárd forintra rúgó végtörlesztési összeg feléről van szó. A visszafizetett pénz másik felét bankbetétből, befektetési jegyekből, életbiztosítások visszavásárlásából, devizaeladásból és önkéntes nyugdíj- vagy egyéb pénztári megtakarításból fedezték a családok.
