A portál fejtegetése szerint korábban ezek a felhasznált tartalékok rövidebb-hosszabb idő alatt visszaépültek, az utóbbi időben azonban olyan folyamatok figyelhetők meg, amelyek ezt kétségessé teszik. S ez a jelenség nemcsak nálunk figyelhető meg, hanem a világ számos más országában is. A McKinsey Global Institute huszonöt fejlett országban végzett felmérése szerint 2005-ben trendforduló következett be a családok jövedelmi és felhalmozási viszonyaiban. Amíg az azt megelőző hetven évben a fiatalok biztosak lehettek abban, hogy jobban élnek majd, mint a szüleik, nagyszüleik, addig 2005 után ez korántsem garantálható. A felmérés azt mutatja, a vizsgált országokban az emberek 65-70 százaléka, mintegy 540 millió ember vagyona nem nőtt, vagy egyenesen csökkent. S ebben nem csupán a 2008-as válságnak volt szerepe, az csak rövid távon szólt bele a folyamatokba. Hosszabb távon a demográfiai tényezők, mindenekelőtt a társadalom elöregedése erősíti ezt a tendenciát. Ugyanebbe az irányba mutat az is, hogy éppen a születések csökkenő számának köszönhetően egyre kisebbek a háztartások, valamint mind kisebb a családok jövedelme a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva.
Mindennek hatására egyre kevésbé bíznak az emberek a globális gazdasági rendszerben. A kutatóintézet a jövőre vonatkozóan alapvető kérdésnek tartja, miként alakul a gazdasági növekedés üteme. Amennyiben marad a jelenlegi alacsony gazdasági bővülés, úgy azt a családok jövedelme szenvedi meg. A kutatók azt is hozzátették, még a gyors növekedés sem eredményezi feltétlenül a jövedelmek gyarapodását, hiszen egyre nagyobb szerep jut a robotoknak, az automatizációnak, ami visszavetheti a béreket.
