Ellenszélben is meglepően jól sikerült a balatoni szezon

A jelentős munkaerőhiány és a változékony időjárás dacára eredményes lehetett a vendéglátósok nyara.

Többen is arra panaszkodtak, hogy a munkaerőhiány és az elmúlt évekhez képest csapadékosabb, változékony időjárás alaposan visszavetette a balatoni szezont. Lapunk annak járt utána, mindez mennyiben nehezítette az idegenforgalomból élők helyzetét. – Pontosabb képet majd a júliusi–augusztusi statisztikai adatokat látva kapunk, de a Balaton-parti szállásadók beszámolói szerint már most megállapítható, hogy az utóbbi éveket felülmúlta az idei szezon – közölte a Magyar Nemzettel a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége igazgatója. Niklai Ákos szerint a budapesti hotelokkal ellentétben a balatoniak nem tudtak árat emelni, de a vendégéjszakák számával elégedettek lehetnek az üzemeltetők. Pozitívumként említette, hogy erősödött a belföldi turizmus, a vendégek 70 százaléka magyar, illetve hamarabb kezdődött a szezon. Már áprilisban–májusban biztatóan alakultak a foglalási adatok. A szeptemberi–októberi időszakot a nyugdíjas vendégek mellett a konferenciaturizmus lendülete határozhatja meg.

Niklai Ákos szerint a külföldi turizmus egy ideje stagnál, és várhatóan ebben az évben sem emelkedett, ez részben annak tulajdonítható, hogy a többségben lévő osztrák és német turisták egy részének már saját üdülője van a magyar tengernél. Az orosz vendégek növekvő számában arra alapozva bíznak a tóparti vendéglátósok, hogy másfél éves szünet után újra közlekednek menetrend szerinti légi járatok a sármelléki repülőtér és Moszkva között. Az igazgató szerint a kisvendéglőknek viszont súlyos gondot okoz, hogy sokan az étlap helyett legfeljebb az áruházak polcairól válogatnak. Úgy látja, a munkaerőhiány valós probléma, ugyanakkor nemcsak a szakácsokra és a felszolgálókra vonatkozik, hanem a műszaki dolgozókból, karbantartókból, segédmunkásokból, sőt az adminisztrációt végző irodistákból sincs elég. Niklai szerint javulhat a helyzet az étkezőhelyi vendéglátásra vonatkozó áfacsökkentéstől, amely a mostani 27-ről jövőre 18, 2018-ban pedig 5 százalékra mérséklődik. Így több pénz marad majd a vállalkozóknál, akik jobban meg tudják fizetni a munkatársaikat.

Balatonfűzfő polgármestere arról számolt be lapunknak, hogy a két helyi strand idei forgalma a hűvösebb nyár ellenére sem maradt el a tavalyi csúcsszezonétól, ebből arra lehet következtetni, hogy a többi tóparti települést is sok fürdőző választotta. Marton Béla szerint a szezon kezdetére sikerült orvosolni a munkaerőhiányt, ebben sok esetben a közfoglalkoztatás segített. A városvezető szerint nehezebben indult a szezon a versenyszférának, de a büféktől az éttermekig mindenütt idejében toboroztak, ahol eleinte foghíjas volt az állomány. A háromszázmilliárd forintos balatoni fejlesztések visszavonásáról Marton Béla elmondta: bízik abban, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ígéretének megfelelően nem vonnak el forrást, legfeljebb átcsoportosítják azokat. A fűzfői polgármester abban bízik, hogy szeptemberben már világosan lehet látni az átszabott fejlesztési irányvonalakat.

Mint ismeretes, hiába születtek egyedi kormánydöntések, illetve írták már ki a balatoni fejlesztések pályázatainak egy részét, a Magyar Turisztikai Ügynökség mégis átvizsgálja a beruházásokat. A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke is úgy nyilatkozott érdeklődésünkre, hogy a fejlesztési forrást néhány héten belül felülvizsgálhatja a kormány, kiemelten a turisztikai szempontokat szem előtt tartva. Bóka István – aki Balatonfüred polgármestere is egyben – jelezte, az említett 300 milliárd forintból mintegy 250 milliárdot pályázat kiírásával vagy egyedi kormánydöntéssel lekötöttek, s a tervezett beruházások 90 százaléka nem is közvetlenül turisztikai fejlesztés. Egészséges Balaton-termékek, gazdaság és innováció, közlekedés-, területfejlesztés, humán erőforrás – ezek is ugyanúgy stratégiai irányok a Balatonnál, mint az idegenforgalom. Bóka szerint az idei balatoni szezon nem lehetett rosszabb, mint a tavalyi, de a részletes elemzéssel megvárja a statisztikai adatokat.

A 2014–2020-as uniós ciklusban 95,5 milliárd forint juthat közlekedésre a Balatonnál. Ebben benne van a 710-es számú út, ami a leendő M8-as autópálya, a Balatonkenese és az M7-es között elmaradt három kilométeres szakasz megépítése, autópálya-csomópont és elektromos vasúti kör kiépítése, illetve központi forgalomirányítás a tó körül. Turisztikai fejlesztésre 26,7 milliárd forint juthat, ebből 3,5 milliárd kerékpárutak építésére, 2,5 milliárd borutak kialakítására. A gazdaság fejlesztésére 25,2 milliárd forint lenne fordítható, ebből a balatoni cégek versenyképességére 6,2 milliárd. A vízminőségének javítására 59,2 milliárd forintos a keret – mindez bizonytalanná vált.