Magáévá tette a Nemzetgazdasági Minisztérium azokat az elemzői véleményeket, miszerint a magyar gazdaság növekedése túlságosan függ az Európai Uniótól érkező támogatásoktól, továbbá egyes szektorok számottevő munkaerőhiánnyal küszködnek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tegnap a Figyelőnek adott interjújában arról beszélt, hogy ősszel olyan jogszabály-módosítások várhatók, amelyek a bankoknak, a tőzsdének és a vállalkozásoknak is bővülési lehetőséget nyújtanak. Hozzátette, hogy olyan intézkedésekre készülnek, amelyek az eddigi egyoldalú, az uniós forrásokhoz kapcsolódó növekedés bázisát szélesítik. Varga Mihály beszélt arról is, hogy átgondolják a munkahelyteremtő programok átalakítását, javítják a munkaerő-áramlás lehetőségét.
– A kellő munkaerő hiányában beruházási lehetőségektől esik el a gazdaság – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy „érzése szerint” az egyik autóipari cég magyarországi befektetése is ezért hiúsult meg. (Hazánk tavaly Szlovákiával szemben maradt alul a Jaguar Land Rover cég új gyáráért vívott küzdelemben.)
A hazai munkaerőhiánynak az az oka, hogy egyre többen vándorolnak ki Magyarországról az alacsony bérek miatt. A tízmillió magyarból körülbelül négymilliónak a jövedelme a létminimum alatt van, másik négy pedig nem keres annyit, amiből megtakarításai keletkeznének. A béreket leegyszerűsítve két tényező határozza meg: az adott gazdaság termelékenysége, illetve az, hogy a megtermelt többletből mennyi jut bérre. Magyarországon a bérek a termelékenység mögött kullognak, vagyis nemcsak Nyugat-Európához képest vagyunk lemaradva, de a hazai gazdaság teljesítőképessége alapján is magasabb béreket kellene Magyarországon fizetni a munkavállalóknak. Ezzel kapcsolatban korábban a Magyarországon tevékenykedő német cégek háza táján lehetett azt hallani, hogy 15-20 százalékos béremelést simán megadnának dolgozóiknak, ha mások is ezt tennék. Pogátsa Zoltán közgazdász korábban lapunknak ennek kapcsán megjegyezte: béremelésre van szükség, ami aztán kikényszeríti a gazdasági paradigmaváltást, vagyis azt, hogy magasabb értékű termelés valósuljon meg, és ne a nyugat-európai gyártók összeszerelő üzeme legyen Magyarország. Szerinte mivel nem erősek a hazai szakszervezetek, a kormányzatnak kellene a gazdaságban egy jelentős bérfelzárkóztatási programot kierőszakolnia.
