Folyamatosan bővült az elmúlt három évben a hazai kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban 5,7 százalékkal nőtt a forgalom tavaly júniushoz képest. A fogyasztás bővülése mögött elemzők szerint az állhat, hogy nőttek a reálbérek, emelkedett a hazai foglalkoztatottság, és csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa, de a jelenségben szerepe lehetett a vasárnapi zárva tartás feloldásának is. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt is hozzátette, hogy a júniusi hónapban a nem élelmiszer jellegű boltok forgalmának 9,7 százalékos bővülése a labdarúgó-Európa-bajnokságnak köszönhető, hiszen ennek következtében megnőtt az elektronikai és egyéb tartós fogyasztási cikkek, valamint a szurkolói kellékek vásárlása.
A KSH első negyedéves számai szerint a forgalmi adatokat tekintve óriási különbség van az ország egyes részei között. Miközben a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon jelentősen növekedett a kiskereskedelmi forgalom, az ország nagy részén kevesebbet vásároltak az emberek tavalyhoz képest. Virovácz Péter szerint a foglalkoztatottsági és munkabéradatok alapján hasonló a helyzet. – Nagyban függ a fogyasztás attól, hogy mekkora jövedelem áll rendelkezésre az egyes régiókban – mondta az elemző. A KSH adatai szerint a legjobban Budapesten és a főváros környékén, vagyis a közép-magyarországi régióban lehet keresni, ahol az alkalmazásban állók átlagosan nettó 204 ezer forintot visznek haza havonta. Jól látszik, hogy ebben a régióban 14,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ennél kevesebbet keresnek a nyugat-dunántúliak, akik 155 ezer forintot visznek haza hó végén, nem véletlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom itt már csak 5,7 százalékkal nőtt az első három hónapban az egy évvel ezelőttihez képest. Ez természetesen még mindig jelentős bővülés, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon azonban már 4,6 százalékkal visszaesett az üzletek forgalma az első negyedévben. Nem meglepő, hogy a bérek – szintén első negyedéves adatok alapján – ezekben a régiókban a legalacsonyabbak. Az Észak-Alföldön 130 ezer forintos, míg a Dél-Dunántúlon 138 ezer forintos nettó munkabért keresnek átlagosan havonta az ott élők.
A statisztikát az is torzítja, hogy Budapesten és környékén van bejelentve a legtöbb csomagküldő és internetes szolgáltató cég székhelye. Ez az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat, amelynek növekedési adatai a közép-magyarországi régió kiskereskedelmi forgalmát erősítik.
Érdekesség, hogy tavaly 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom úgy, hogy az ország minden régiójában emelkedést mért a statisztikai hivatal. Ebben az esetben is megfigyelhető a kettősség: a szegényebb megyékben csak három százalékkal bővült az üzletek forgalma, miközben a két leggazdagabb régióban 7-9 százalékkal jobb eredményt ért el a szektor.
A kiskereskedelembe nemcsak a klasszikus üzletek számítanak bele, hanem a benzinkutak forgalma is. Az üzemanyagok ára továbbra is alacsony szinten mozog, ami a forgalom növekedését nagyban támogatja. Elemzők ezért arra számítanak, hogy a tavalyi évhez hasonló, öt százalék feletti forgalomnövekedés várható idén is. Nagy kérdés azonban, hogyan alakul az ország különböző régióiban a fogyasztás, csökkennek-e a különbségek az egyes megyékben.
