Folyamatosan bővült az elmúlt három évben a hazai kiskereskedelmi forgalom. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint júniusban 5,7 százalékkal nőtt a forgalom tavaly júniushoz képest. A fogyasztás bővülése mögött elemzők szerint az állhat, hogy nőttek a reálbérek, emelkedett a hazai foglalkoztatottság, és csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa, de a jelenségben szerepe lehetett a vasárnapi zárva tartás feloldásának is. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt is hozzátette, hogy a júniusi hónapban a nem élelmiszer jellegű boltok forgalmának 9,7 százalékos bővülése a labdarúgó-Európa-bajnokságnak köszönhető, hiszen ennek következtében megnőtt az elektronikai és egyéb tartós fogyasztási cikkek, valamint a szurkolói kellékek vásárlása.
A KSH első negyedéves számai szerint a forgalmi adatokat tekintve óriási különbség van az ország egyes részei között. Miközben a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon jelentősen növekedett a kiskereskedelmi forgalom, az ország nagy részén kevesebbet vásároltak az emberek tavalyhoz képest. Virovácz Péter szerint a foglalkoztatottsági és munkabéradatok alapján hasonló a helyzet. – Nagyban függ a fogyasztás attól, hogy mekkora jövedelem áll rendelkezésre az egyes régiókban – mondta az elemző. A KSH adatai szerint a legjobban Budapesten és a főváros környékén, vagyis a közép-magyarországi régióban lehet keresni, ahol az alkalmazásban állók átlagosan nettó 204 ezer forintot visznek haza havonta. Jól látszik, hogy ebben a régióban 14,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ennél kevesebbet keresnek a nyugat-dunántúliak, akik 155 ezer forintot visznek haza hó végén, nem véletlen, hogy a kiskereskedelmi forgalom itt már csak 5,7 százalékkal nőtt az első három hónapban az egy évvel ezelőttihez képest. Ez természetesen még mindig jelentős bővülés, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon azonban már 4,6 százalékkal visszaesett az üzletek forgalma az első negyedévben. Nem meglepő, hogy a bérek – szintén első negyedéves adatok alapján – ezekben a régiókban a legalacsonyabbak. Az Észak-Alföldön 130 ezer forintos, míg a Dél-Dunántúlon 138 ezer forintos nettó munkabért keresnek átlagosan havonta az ott élők.
