Még mindig késnek a kukacsekkek

Az állami szemétholding csak most kezdi megkötni a szolgáltatás számlázásáról szóló szerződéseket.

A háztartások hozzávetőleg harmada várhatóan ebben a hónapban sem kapja meg a szemétszállítási csekket, holott a nemzeti kukaholdingként emlegetett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. azt ígérte, hogy augusztusban minden ügyfelük megkapja a második negyedéves hulladékszállításról szóló számlát. A késedelem oka az, hogy április eleje, vagyis a szemétszállítás államosítása óta az állami szemétcég képtelen megoldani a számlázást. Ezt a feladatot a társaság vélhetően idén már nem is lesz képes ellátni, ezért az NHKV a szemétszállító szolgáltatókkal igyekszik bérszámláztatni. A szerződéseket azonban még csak most kezdik megkötni. Így a már hónapok óta az állami vállalat miatt díjhátralékot felhalmozó háztartások jelentős hányada szinte bizonyosan augusztusban sem kap csekket – tudtuk meg Schmidt Jenőtől, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnökétől.

Szakértők szerint a kukaholding tehetetlensége miatt az ügyfelek szemétszállítási szolgáltatókkal szemben országosan eddig felhalmozott hozzávetőleg 13-15 milliárd forintos adóssága az év végére akár meg is duplázódhat. Az pedig kérdéses, hogy a megközelítőleg 2,5 millió ügyfél nagy része hogyan fogja „ledolgozni” a már csaknem félévnyi tartozást, amikor sokan az egyhavi díjat is nehezen tudják befizetni. Az átlagos, havi 3000 forintos hulladékszállítási díjjal számolva az egy-egy ügyfélnél felhalmozódott tarifahátralék elérheti akár a 18-21 ezer forintot is, mire megérkeznek az első számlák. Emellett tovább rontja a fizetési képességet, hogy a csekkek szeptember körül, az iskolakezdés időpontjában jutnak el a lakossághoz, amikor sokan a magas beiskolázási költségek miatt amúgy sem tudják befizetni a közüzemi számláikat – állítják hozzáértők.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke úgy véli: az előreláthatólag ősszel kiérkező csekkekből várhatóan csak az év végére lesz bevétele az állami szemétszállítónak. A felhalmozódó kintlévőségek behajtása pedig hosszan elhúzódik majd. Így az államnak – az adófizetők pénzéből – idén és jövőre is legalább 15-20 milliárd forintot kell költenie a hulladékkezelési ágazatra ahhoz, hogy működőképes maradjon. Ez a konstrukció pedig hosszú távon tarthatatlan.

A szakemberek arra számítottak, hogy a főváros a különleges helyzetéből adódóan elkerüli a szemétszállítási ágazatban kialakult országos káoszt. A napokban azonban a Népszabadság cikkéből kiderült, hogy amennyiben a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. nem olvad be októberig az NHKV-be, leállhat a szemétszállítás a fővárosban, bűzt és mocskot hozva az itt lakók nyakába. Mivel ha az FKF nem csatlakozik az állami rendszerhez, elveszíti közszolgáltató jellegét, és nem végezhet szemétszállítást. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. viszont nem tudja megoldani a hulladék elszállítását. Mi több, egyes szakértők úgy látják: az FKF helyett egyetlen más cég sem képes elvinni a szemetet valamennyi budapesti háztartásból. Így beláthatatlan következményekkel járna, ha a kormány az NHKV közreműködésével tönkretenné a fővárosi céget – hangsúlyozzák hozzáértők.

A szakértők megjegyezték: az állami kukacégnek valójában nem az FKF-re van szüksége, hanem a fővárosi vállalat bevételeire. A budapesti társaság ugyanis évente több milliárd forint profitot termel, s ebből a haszonból az NHKV részben finanszírozhatná a veszteséges vidéki szemétszállítást. Vagyis a fővárosiak fizetnék meg a rezsicsökkentéssel tönkretett vidéki hulladékkezelő társaságok életben tartását.

Némelyik lapunk által megkérdezett szakember nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kormányzat tudatosan viszi csődbe a hulladékkezelési iparágat. Azért, hogy később „baráti vállalkozók” kezébe adhassa a szektor működtetését. Hamarosan ugyanis hozzávetőleg 320 milliárd forint uniós támogatás lesz bevonható az ágazat „üzemeltetésébe”, ami csábító üzleti lehetőségeket hordoz magában.