Ha valami igazán újszerűt, eredetit találunk ki, érdemes mielőbb levédetni. A legtöbben azonban nem tudják, hogyan válik mindez a saját szellemi tulajdonukká. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartani, hogy pusztán egy ötlet nem oltalmazható. Ahogy arra a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) is felhívja a figyelmet, egy ötlet megvalósítása, például egy találmány kidolgozása, novella megírása, logó megalkotása már alkalmas lehet arra, hogy szerzői jogi védelemben vagy iparjogvédelmi oltalomban részesüljön, esetleg üzleti titokként vagy know-how-ként jogi védelmet kapjon. Akkor azonban, ha az ötlet olyan egyéni alkotásban ölt testet, mint egy regény, szoftver vagy zenemű, úgy a szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Nincs tehát szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz nem feltétel, hogy a művet valahová bejelentsék vagy bárhol nyilvántartásba vegyék. A találmánynak minősülő ötlet a dizájn vagy valamely áruhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódó megjelölés esetében bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhet iparjogvédelmi oltalmat. Az üzleti titkot és a know-how-t pedig a polgári jog eszközrendszere védi.
A találmányok védelméről úgy lehet gondoskodni, hogy azt titokban tartva érdemes hasznosítani a gazdasági tevékenység során, illetve igényelhető rá szabadalmi vagy használatiminta-oltalom, amely az adott földrajzi területre húsz, illetve tíz évre szól. A termékek és a technológiák piacán a szabadalommal vagy mintaoltalommal elért előnyösebb pozíció hozzájárul ahhoz, hogy a szabadalmas számára megtérüljenek a fejlesztésre fordított befektetések. A grafikailag ábrázolható megjelölésre, mint például egy logóra védjegyoltalmat lehet igényelni, amely kizárólagos jogokat biztosít annak használatára a meghatározott árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatban. Ez az oltalom tíz évre szól, és korlátlan alkalommal megújítható. Az ipari vagy kézműipari árucikk új és egyéni jellegű külső megjelenésére pedig formatervezésiminta-oltalom kérelmezhető. A mintaoltalom alapesetben öt évre szól, de akár négyszer is meg lehet hosszabbítani újabb öt-öt esztendőre. Valamennyi esetre érvényes a megállapítás, hogy aki megszerezte a szellemi tulajdonjogot, az a találmányát vagy dizájnjával, illetve védjegyével ellátott termékeit önmaga gyárthatja vagy gyártathatja. A hasznosításra másnak is adhat engedélyt a szabadalmas, illetve élhet a jogaival adásvétellel, ajándékozással, megterheléssel vagy lemondással is.
Az idei év első felében szinte minden területen jelentősen nőtt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál kezdeményezett oltalomszerzési eljárások száma. Az egyik legnagyobb arányban a találmányaikra, műszaki megoldásaikra jogi védelmet biztosítani kívánók száma emelkedett: a szabadalmi bejelentések száma közel 35 százalékkal nőtt, míg használatiminta-oltalmat 83 százalékkal többen igényeltek. A növekedés a védjegy és a formatervezési minták tekintetében is számottevő, itt mintegy 27, illetve 72 százalékkal több alkalommal nyújtottak be kérelmet az SZTNH-nál. Az intenzívebb bejelentési és oltalomszerzési hajlandóságban közrejátszhat, hogy 2015 őszétől ismét megnyíltak azok a pályázati lehetőségek, amelyek a hazai és uniós források terhére támogatást biztosítanak a szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzéséhez, fenntartásához. Januártól júniusig több mint félezer szerzői mű önkéntes műnyilvántartásba vételét kezdeményezték, valamint mintegy 550 esetben kérték a projekt kutatás-fejlesztési (k+f) tartalmának minősítését.
A kreativitásnak nem lehet határt szabni; a legfrissebb Szabadalmi Közlönyből kiderül, hogy magyarországi szabadalmat kapott többek között nyélre rögzített felmosófejtartó, optikai légkábel, iszapégető berendezés, talajoltóanyag, állatgyógyászati lázcsillapító és álmatlanság elleni gyógyszer is. A feltalálók érdekeit a legtöbb esetben védi a szabadalom, a szerzői jogi csatákban azonban a zeneipar igen nagy veszteségeket halmoz fel. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának friss jelentéséből az derül ki, hogy az EU-s zeneipar 170 millió eurós bevételkiesést szenved el évente az illegális tartalmak miatt. A szervezet az illegális forrásból származó zenei felvételek felhasználásának káros hatásait vizsgálta 2005 és 2014 között 19 tagállamában, ez lefedi az összes tagállam hangfelvétel-készítési és -publikálási iparágának 99 százalékát. Ebből a veszteségből 57 millió euró a fizikai hanghordozók piacához és 113 millió euró a digitális termékek forgalmához köthető.
